2007. szeptember-októberben kerül sor a Kortárs Művészeti Fesztiválra, amely négy fő helyszínen: Budapesten, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen zajlik. A szervezők határozott szándéka, hogy a fesztivál valóban összművészeti rendezvény legyen, ahol egyaránt helyet kap a kortárs színház, a film, a tánc, a dzsessz és a klasszikus zene, valamint a képzőművészet. Vallják: elengedhetetlenül fontos, hogy a fesztivál rendszeres fórumot, megjelenési lehetőséget biztosítson a külhoni magyar művészetnek, hiszen ezzel hosszú idő óta adós a kulturális intézményrendszer programkínálata.Programok a Nemzetiben
Az előadás előtt színházunk előcsarnokában már 18 órakor elkezdődik a fesztiválhoz kapcsolódó program.
NEMZEDÉKRŐL - NEMZEDÉKRE
Autentikus muzsikálás zenekarra
és ötszólamú dalárdára hangolva
Közreműködik:
Jámbor István Dumnezu zenekara
és a szászcsávási ötszólamú dalárda
A zenei hagyományairól nevezetes, magyar és cigány lakosságú erdélyi Szászcsávás nemzedékek óta a környék legjobb zenészeinek lakóhelye, ahova a mai napig igen távolról is eljönnek zenészeket megfogadni egy-egy lakodalomba. A világot járt Szászcsávási Zenekar tagjai mellett ma is több együttesre való muzsikus él a faluban. Közülük ezen az estén Jámbor István Dumnezu zenekara játszik.
Szászcsávás kivételes helyet foglal el a magyar zenetörténetben: a magyar népi éneklésben teljesen általános egyszólamúság kivételeképpen ez talán az egyetlen olyan falu, ahol több szólamban énekelnek. Ez a XVIII. század végén, a nyugati egyetemeket megjárt erdélyi protestáns teológusok által meghonosított többszólamú templomi éneklés folklorizálódott formája. A faluban ma is működik az ötszólamú dalárda, a falu minden magyar lakosa az iskolástól az idősekig énekel. A szólamok apáról fiúra öröklődnek: a falu lakosai a kottát nem ismerik, a dallamokat, a szólamokat és a szólamok szerkesztési elveit környezetüktől hallás után, igazi zenei anyanyelvként tanulják.
A rendezvényhez kapcsolódóan kerül sor az 1932-ben Szászcsáváson született, ma Marosvásárhelyen élő Pálosi Ferenc fotóművész képeiből válogatott, a falu hagyományos életét és kultúráját bemutató kiállításra.
Az előadásra érkezőket farnadi fiatalok kínálják a határon túli régiók különleges ételeivel és italaival is.
A Nagyszínpadon pedig 19 órától láthatják a Csávási Ballada című előadást, amelyről a következőket írja az együttes művészeti vezetése: Amint a balladák sajátja is, törekszünk az egyediből kiragadni az általánost, hiszen a zenészcsaládok sajátos világszemléletét és életmódját szeretnénk a nagyközönség (illetve a nagy-közösség) elé tárni, mint érvényes európai kulturális hitvallást.
Megmutatjuk hogy a prímások kiválasztását sokszor vetélkedők határozták meg, egy magyar lakodalom, egy román keresztelő vagy egy cigány bál alkalmával, kialakítva az évek során azt az érezhető minőségi szintet, ahova ma eljutottak. Ez a versengés viszont az egészséges konkurencián túlmenően oda vezetett, hogy ma már nem játszanak együtt, külön bandákba járnak el zenélni, csak a táncházmozgalom révén, a táncházakban és koncerteken válik lehetővé hogy egységes zenekarként együtt muzsikáljanak.
CSÁVÁSI BALLADA
A Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), a Cirkalom Néptánc Együttes (Topolya) és a Jászság Népi Együttes (Jászberény)
közös koreográfiája
Prológus: a szászcsávási zenészdinasztia történeteMagyar lakodalom
haranglábi, szászcsávási és vámosgálfalvi magyar táncok
koregráfus: MÁTÉFI CSABA
Román keresztelő
Enyed környéki román táncok
koregráfus: KIS ISTVÁN, KIS-DEMETER ERIKA
Cigány bál
Kis-Küküllő menti cigány táncok
koregráfus: SZŰCS GÁBOR
Táncházi képek
koreográfus: IVÁCSON LÁSZLÓ
Chicagói koncert
koregráfus: IVÁCSON LÁSZLÓ
Epilógus Zenészek: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Bajna György, Szilágyi László, Molnár Szabolcs, Bartis Zoltán
Zenei szerkesztő: FAZAKAS LEVENTE
Díszlettervező: CSIKI CSABA
A rendező munkatársa: CZILLI BALÁZS
Rendező: IVÁCSON LÁSZLÓ
Producer: DEÁK GYULA-LEVENTE
...
A valós történetből és balladai szálakból felépített előadás, a mára már világhírű szászcsávási zenész-dinasztia történetét dolgozza fel.
A történet a 70-es években kezdődik, és napjainkban fejeződik be, értékes zenei és táncanyagok, eredeti gyűjtések beemelésével idézi fel a Marosvásárhely környékén élő három nemzetiség kulturális sokszínűségét, hiszen a zenészek egyaránt látszottak magyar, román és cigány mulatságokban. A három ország magyar néptáncegyüttesei által létrehozott produkció egyedi kísérlet arra, hogy a Küküllő mentén egymás mellett és egymással kölcsönhatásban élő három különböző nemzetiségnek egyszerre legyen kulturális nagykövete a nagyvilágban.
Kapcsolódó anyagok
A Háromszék Táncegyüttes honlapja
A budapesti Kortárs Művészeti Fesztivál teljes programja
A Háromszék c. független napilap írása a Csávási balladáról
Részlet az írásból: Egy olyan zenészdinasztia előtt tiszteleg ezzel az együttes, amely a Kis-Küküllő menti falvak magyar lakodalmaiban, román keresztelőiben, a cigánymulatságokban nemzedékeken keresztül bizonyította tehetségét, de az elmúlt másfél évtized alatt Amerikától Japánig is meghordozta azt a zenét, amit a maiak a híres prímástól, Horvát Mezei Ferenctől közismert nevén Vén Kráncitól örököltek és tanultak.
