A Nemzeti Színház hírei

„Vegyék tudomásul, hogy Jézus Krisztus igenis létezett” – jelenti ki Woland A Mester és Margarita című Bulgakov-regényben. A Nemzeti Színházban látható színpadi változatban a titokzatos mágus szerepében Bordás Roland azzal zárja le a vitát, hogy „Jézus létezett, és punktum. Ez tény”. A színész hívő embernek mondja magát. Úgy érzi, megtalálta helyét a színház világában. Jó úton halad, még akkor is, ha a rossz fiú vagy éppen a sátán szerepét játssza. Sőt, szerinte nagyon összetett feladat a negatív figurák megformálása, bár azt is pontosan tudja: a két véglet között számtalan árnyalat létezik. Bordás Rolanddal, a Nemzeti Színház friss Junior Prima Díjas színművészével A Mester és Margarita bemutatója előtt, a főpróbahéten beszélgettünk.

Sűrű zárónapja volt a MITEM programsorozatának. Két előadás is szerepelt a műsoron, és ezeket megelőzően egy jelentős beszélgetésen is részt vehettek az érdeklődők, ahol a 2023-as Színházi Olimpiáról hallhattunk. Ezután a görög Aiasz, az őrület és az orosz A nap fiai című előadást láthatta a fesztiválközönség. Zárónapról írunk, hiszen a MITEM egybefüggő előadásssorozatának a végére értünk, de valójában lesz még két "MITEM-es" napunk, hiszen a program két elmaradt előadását is pótoljuk.

Az 1956-os Magyarok Világszövetsége által alapított díjat idén október 8-án, pénteken adták át. A díjátadásra a Hilton Szálló „Parlament” elnevezésű dísztermében kerül sor.  Az idei egyik díjazott Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

Egy egészen különleges, búvópatakként felbukkanó zenei anyagot tolmácsolt a MITEM egyetlen koncertprogramja. Szabados György és Kanalas Éva 1997-ben a Fonó Budai Zeneházban adott hangversenyének hangfelvétele húsz év után került elő. Ezt az anyagot mutatta be Kanalas Éva, sajnos, immár a rendkívüli képességű muzsikus, Szabados György nélkül. A koncert így egyfajta megemlékezés is volt a zeneszerző-zongoristáról.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Karmelita kolostorban fogadta Theodórosz Terzopulosz görög rendezőt, a Színházi Olimpia alapítóját, illetve Valerij Fokin orosz színházi rendezőt, akik a VII. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozóra érkeztek Magyarországra, valamint Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Tisztelt Nézőink! Sajnos az október 8-i Alarme előadást betegség miatt lemondta a görög társulat. A jegyek a vásárlás helyén 2021. október 22-ig visszaválthatók. Az online vásárolt jegyek árát automatikusan visszautaljuk. A MITEM további előadásait a meghirdetett időpontokban megtartjuk. Köszönjük a megértésüket!

Befolyásolhatja-e egy ember a történelem menetét? Van-e, lehet-e hatásunk a saját sorsunkra, és mennyiben tudjuk megváltoztatni másokét? Egyáltalán mire predesztinál minket a sors, és meddig terjed a szabadságunk? Ezeket a kérdéseket is végiggondolhattuk egy színházi remeklés és egy író emlékezete kapcsán. A MITEM-en Szőcs Géza Raszputyin című darabjának adaptációjával szerepelt a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, az előadás előtt pedig a 2020. november 5-én elhunyt költő-íróra emlékeztek alkotó- és pályatársak.

Az idei MITEM-en résztvevő nemzetközi hírű alkotók közül Theodórosz Terzopulosz maradt a színházi találkozó végére. A görög rendező nemcsak két előadással vesz részt a programban, hanem alkotói módszerét is megismerhette a közönség. A dicsőítő színház című filmet a görög televízió készítette az Attisz Színházról, ebből több érdekes részletet is megtudhattunk a társulat előadásainak létrejöttéről, illetve Terzopulosz színházi ars poeticájáról is.

Balázs Géza a magyar tudományban lappangó megközelítéseket szerves, metafizikai nyelvészet néven összefoglaló munkája a művészet és nyelv közös gyökereit keresi. A művészet és a nyelv születése című kötetének bemutatója október 12-én 17 órától a Nemzeti Színházban lesz.

A magyar közönség előtt már nem ismeretlen Akekszandar Popovszki rendezésében szerepelt a MITEM programjában a budapesti Nemzeti Színház produkciója Bulgakov A Mester és Margarita című regényéből. A macedón rendező színpadi adaptációja erős vizualitással támasztotta meg az alapvető filozófiai kérdéseket is boncolgató mű misztikumát.