A Nemzeti Színház hírei

Madách Imre kétszázadik születésnapja kapcsán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből — tizenöt monitoron kínál összeállítást. Formaként pedig Mira János Jászai-díjas díszlettervező látványterve ad színházi keretet – mint önálló installáció – a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában.

Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...

A Magya Kultúra Napja tiszteletére a Nemzeti Színház ebben az évben is szélesre tárja kapuit az ország felnőtt színjátszó csoportjai előtt, bemutatkozási lehetőséget adva a legjobbaknak. A Pajtaszínházi Szemle előadásai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

Gerő András történész a 2014/15-ös évadban a Nemzeti Színház „hivatásos” nézője volt. Minden premiert megtekintett, és a Nemzeti Magazin Nézőpont rovatába megírta róluk a véleményét. Tetszett neki az ötlet: egy intézmény a saját lapjába felkér két embert (Gerő rovattársa Horkay Hörcher Ferenc volt), hogy egy évadon át szabadon írják meg, amit a látottakról gondolnak.

Platon dialógusában, A lakomában Erósz kettős identitása, kétféle „portréja” rajzolódik ki: A „közönséges” Erósz egyes források szerint egy részeg halandóval bujálkodó koldusasszonytól, Peniától született, méltán nevezhető hát József Attila nyomán a „szépség koldusának”.

A kaukázusi krétakör esetében a nagy kérdés, hogy ki az igazi anya. De amíg ebben az ügyben eljutunk az utolsó felvonásig, végül a krétakör megrajzolásáig, nagy utat jár be a néző térben és időben. Ráadásul szembesülnünk kell mindenféle gonoszsággal, hamissággal, önzéssel és hasonlókkal, mert ezek is emberi tulajdonságok, még akkor is, ha embertelen következményekkel járnak.

Katona Kinga – gyermeke születése után – már az előző évadban, 2022 januárjában visszatért a Nemzeti Színházba. Előbb a korábbi szerepeiben láthatta a közönség, az idei évadot pedig Gruseként kezdte volna, de Trill Zsolt izomszakadása miatt elmaradt a Brecht-dráma októberi bemutatója, majd a novemberi is. Így 2023 januárjában két premierje is lesz a színésznőnek: A kaukázusi krétakör, illetve Molière Don Juanja, amiben Donna Anna szerepében mutatkozik be – mégpedig úgy, ahogy azt Puskin megírta.

A salamoni döntés bibliai történet, számos művészi feldolgozása létezik. Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámája is ezen alapul. A háborúban a kormányzóné által magára hagyott kisbabát Gruse, a szolgálólány veszi gondjaiba. Később a kormányzóné visszaköveteli a gyermeket. Az ügyben Azdak bírónak kell ítéletet hoznia, aki a kisfiút a krétával felrajzolt kör közepére állítja, és a két nő közül annak ítéli, aki kiragadja onnan. A bírót Trill Zsolt alakítja. 

Nem a háború pusztítása, hanem a jóság, nem az alantas ösztönök, hanem a nehéz időben megőrzött tisztesség érdekel ebben a példázatban – mondja Avtandil Varszimasvili. A grúz rendező Bertolt Brechttel szemben nem az értelemre, hanem a szívekre kíván hatni.

Háborús dráma Brechttel, nőcsábászat Molierè-rel – premierek januárban. Irodalom, színház, politika – emlékezés Illyés Gyulára. Interjúk: Trill Zsolt, Katona Kinga, Rácz József, Bordás Roland. MITEM és olimpia. Hogyan lesz az előadás? – Zalán Tibor novellája és sok egyéb érdekes olvasnivaló a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.