A Nemzeti Színház hírei

A műfaji skála szélesítése érdekében került bele MITEM programjába idén két táncprodukció is. A találkozó zárásaként egy izgalmas Bartók-értelmezéssel gazdagodott a közönség. A két kísérletező kedvű táncos alapította Idéző 1.84 társulat, illetve a hozzájuk csatlakozott két zenész a címhez méltón, tisztelettel nyúlt hozzá a világklasszis szerző munkásságához, amely ugyanakkor keretet adott a csapatnak ahhoz, hogy megfogalmazzák a hagyományhoz való viszonyukat.

„Az Euripidész-darab az istenekbe vetett hit megrendülésének, az égi igazságszolgáltatás lehetetlenségének s a véres indulatok elszabadulásának tragédiája. Euripidész Dionüszoszának istenségénél lényegesebb vonása a bosszúvágya, s e bosszúvágy tökéletes kielégítésének eszköze isten volta. Ami földöntúli benne, csak még ijesztőbbé teszi” – írja Euripidész összes drámái című kötet jegyzeteiben Karsai György klasszika-filológus.

Alaposan megbolygatja egy repertoárszínház megszokott rendjét, ha olyan eredeti színházi koncepcióval rendelkező alkotó érkezik a társulathoz, mint amilyen Theodórosz Terzopulosz. A rendkívüli előadás rendkívüli próbafolyamattal jár. Az egyszerre inspiráló és nehéz előkészületekről kérdeztük a Bakkhánsnők című tragédia viszályban álló feleit: a Dionüszoszt alakító Bordás Rolandot és a Pentheusz királyt megformáló Herczegh Pétert.

Pustol a hó, avagy könnyű neked, Szarvas Józsi című könyvéből és az ebből készült önálló estjéből is kiderül, hogy egyik osztálytársa jegyezte meg a főiskolán: Szarvas József nehéz gyermekkora miatt könnyen átérzi és megjeleníti a tragikus élethelyzeteket. Azóta megfordult a világ: sikeres színész, ismert kultúraszervező, boldog családapa, nagyapa. De a sikerek mögött is lehetnek, vannak is komoly nehézségek, mondja a művész, akivel az Euripidész-dráma, a Bakkhánsnők bemutatója előtt beszélgettünk. 

Politikai színházat csinálok, ami nem az aktualitások keresését jelenti, hanem azt, hogy a jelenből olvassuk Euripidész antik szövegét. Vagyis az előadásunk természetesen a háborúról is szól, de nem kimondottan az orosz-ukrán konfliktusról, hanem általában a háborúról: legyen az a Közel-Keleten, a Balkánon vagy bárhol a jövőben. Hatodik alkalommal rendezem meg a Bakkhánsnőket, és a háború réme sajnos mindig aktuálissá teszi.

A MITEM-en minden alkalommal bemutatkozott az eddigi években egy-egy különleges produkció, amely nehezen kategorizálható, a színháznak legalábbis a határterületeit érintette. Ezúttal a vietnámi AO Show képviselte ezt a vonulatot. Az egészen speciális, a cirkusz, a színház és a tánc határmezsgyéjén mozgó előadásnak hatalmas sikere volt.

A világ minden tájáról érkeznek a legkülönbözőbb művészeti társulatok a 2023-as X. Színházi Olimpiára, amelynek programjai a Nemzeti Színház koordinálásával valósulnak meg Magyarországon. A gigantikus eseménysorozat több művészeti ágban, sok alprogrammal, több kisebb fesztivállal kiegészülve, áprilistól júniusig kínál egyedülálló lehetőséget a találkozásra a színházaknak és a közönségnek egyaránt. A tervekről a szervezők és a magyar partnerszínházak képviselői számoltak be a sajtónak és az érdeklődőknek, a MITEM idei szakmai programjának beszélgetésén.

Először járt bosnyák társulat a MITEM-en. A szarajevói színház megindító előadást hozott a találkozóra, amelyben egy emblematikus regény feldolgozásán keresztül a saját közelmúltjuk évtizedeire reagálnak. Az előadás nemcsak megindító érzelmességgel és őszinteséggel néz szembe a huszadik század második felének hordalékával, hanem tanulságosan gondoltatja át a közép-európai létproblémákat is.

50. előadásához érkezett a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója, az Egri csillagok!

Elementáris hatású előadást készített Shakespeare Macbeth című drámája nyomán az olasz színházi élet üstökösének számító Alessandro Serra. Az angol klasszikus művét ősei szárd nyelvén és szokásai mentén dolgozta fel, a produkció, ahogyan már a világ számos országában, Magyarországon is hatalmas sikerrel mutatkozott be a MITEM programjában.