A Székesfehérvári Balett Színház vendégjátéka a Nemzetiben.
A Percről percre háromfelvonásos táncszínházi est programjában két egymástól különböző művészeti ág, az irodalom és a táncszínház találkozik egymással - Örkény István, L. Simon László művei és Egerházi Attila koreográfiái. Amíg az olvasás során magunkban vizualizáljuk a szövegben rejlő tartalmat, hősöket, karaktereket, addig a táncszínház a néző számára vizualizálja, azaz láthatóvá teszi a láthatatlant. Jelen esetben a felhasznált irodalmi szövegek üzenetét és a zenébe kódolt érzéseket, gondolatokat.
Tilos a fűre lépni tilos!
(20 perc)
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Librettó: Örkény István (válogatás a szerző Egyperces novelláiból)
Irodalmi konzultáns: L.Simon László
Zene: Karády Katalin (Gyűlölöm a vadvirágos rétet)
Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett
Hangfelvételről közreműködik: Sarádi Zsolt (a Vörösmarty Színház színművésze)
Hangfelvétel: Kovács Tamás
Hangvágás: Cristina Porres Mormeneo
Szcenikus: Bajkó György
A produkció Hart Protekt Nonprofit Kft közreműködésével jött létre.
Örkény István Egypercesek címet viselő kötetét különösebben nem kell bemutatnunk. Örkény szürreális, sok esetben abszurd és finom iróniával szellemesen megrajzolt világa görbe tükröt tart az olvasó, sőt az egész társadalom elé. Máig érvényes meglátásai révén önmagunk és az általunk teremtett világ ellentmondásaira ismerhetünk rá.
A táncszínházi mű az örkényi látásmódot jeleníti meg és teszi láthatóvá. Egerházi Attila koreográfiája alatt a felhangzó szövegek maguk válnak zenévé, a táncosok ezekre táncolnak. A darabban – Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában – Örkény írásai mellett elhangzik L. Simon László Paprikakoszorú című repetitív költeménye, amit Örkénynek Az élet értelme című egypercese ihletett.
Felhasznált irodalom:
Örkény István Egyperces novelláiból:
- Homo sapiens
- Változatok
- Csupa közhely
- Sír
- Az élet értelme
- A költészet hatalma (részlet)
L. Simon László: Paprika koszorú
Blablabla
(15 perc)
Koreográfus: Egerházi Attila
Zene: W.A.Mozart, J.C.Bach, F.Chopin
Koreográfus asszisztens: Cristina Porres Mormeneo
Jelmezterv: Szelei Mónika
Fényterv: Egerházi Attila
Próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
A Bla-bla-bla egy táncnovella. Irodalmi hasonlattal élve egyfajta örkényi egyperces; olyan görbe tükör, amely megmutatja korunk emberének kommunikációs zavarait. A humorba csomagolt, ámde elgondolkodtató táncmű lényegében egy szatírikus kortárs balett.
Nevessünk magunkon! Szórakozzunk a problémáinkon, a viszonyaink bonyolultságán! És végül egyszerűsítsük le őket!
„Idézőjelek”
(20perc)
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Librettó: L.Simon László
Zene: Kronos Quartet: Built you a mountain; Laurie Anderson and Kronos Quartet
Kimmo Pohjonen and Kronos Quartet: Emo Part 1.
Jelmezterv: Pajor Patrícia és Herman Anett
Hangfelvételről közreműködik: Sarádi Zsolt (a Vörösmarty Színház színművésze)
Hangfelvétel: Kovács Tamás
Hangvágás és speciális hangeffektek: Cristina Porres Mormeneo
Média design: Falvay Miklós
Szcenikus: Bajkó György
A produkció Hart Protekt Nonprofit Kft közreműködésével jött létre.
Az utolsó felvonásban az Idézőjelek című táncszínházi művet mutatja be Székesfehérvári Balett Színház. A kortárs író és költő L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. A koreográfia az író által kifejezésre juttatott megfoghatatlan, olykor szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadja meg és teszi láthatóvá, miközben a szövegben rejlő kódolt üzenet a lélek számára letapogatható módon jelenik meg és táncköltészetként kel életre. Csak úgy, mint az Örkény-balett esetében, a koreográfiában az irodalmi szöveg kap erőteljes hangsúlyt, s ezt egészítik ki a zenei betétek.
Felhasznált irodalom:
Válogatás L. Simon László: A háromlábú lovat etető lány című kötetéből.
(2022. szeptember 16.)
