A Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező volt 2002-ben a Nemzeti Színház megnyitó előadásán, Madách Imre: Az ember tragédiájának jelmeztervezője.
Különleges Rómeó és Júlia-előadás készül Kassán. Rómeó családját, a Montague-kat a budapesti Nemzeti Színház művészei, Júliáét, a Capuleteket a Kassai Nemzeti Színház művészei alakítják. A kétnyelvű produkcióról, a rendhagyó kulturális találkozásról, a szlovák nagyváros teátrumában rendezett sajtótájékoztatón beszéltek az alkotók és művészek december 13-án. A kétnyelvű verziót január 17-én és 18-án láthatja először a kassai közönség Vidnyánszky Attila rendezésében. A tervek szerint az előadás 2025 tavaszán a Nemzeti Színházban is látható lesz a MITEM-en.
Oscar Wilde ikonikus tragédiája, a Salome, új értelmezésben kel életre a Nemzeti Színházban Diana Dobreva rendezésében. A sötét tónusú, bibliai ihletésű történetben a hatalom, a vágy és az emberi gyarlóság kérdései kerülnek középpontba. A Nemzeti produkciója napjaink dilemmáira is reflektál, miközben megőrzi a mű szuggesztív, megrendítő üzenetét.
A Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és az előadás rendezője. Értelmezésében a Bánk bán eleven figuránkon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát.
Tíz éve egy ötlettel kereste meg az általam vezetett Magyar Teátrumi Társaságot a Nemzeti Művelődési Intézet: segítsünk a falusi színjátszókörök felélesztését szolgáló program elindításában. Azóta több száz kistelepülésen jött létre színjátszócsoport, jó néhány közülük megmaradt, és önerőből, örömből és elhivatottságból folytatja munkáját.
A 2025. január 7. kedd 19:00 órára és január 13. hétfő 19:00 meghirdetett MACSKAJÁTÉK című előadásunk betegség miatt ELMARAD.
Beugrás
.jpg&w=540&h=360&zc=0&a=t)
Az Esthajnal című előadásban az otthonában balesetet szenvedett Bodrogi Gyula szerepébe Mikó István ugrott be, és még őt láthatjuk az elővetkező alkalmakkor is. Mit szabad és mint nem a beugró színésznek? Mire elég egy dalnyi idő?
Európai művészszínház egy erdélyi kisvárosban. Röviden így jellemezhető a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elmúlt három évtizede. A társulatot művészeti vezetőként és igazgatóként irányító Bocsárdi Lászlóval nemcsak alkotói törekvésekről, következetességről, felnevelt nézőgenerációkról beszélgettünk, hanem arról is, miért féltek eleinte attól, hogy egyszerűen elzavarják őket.
Fókuszban a szinkron
Mennyivel nyújt többet a szinkron, mint a felirat? Mire kell figyelnie egy szinkronrendezőnek a felvétel megkezdése előtt, és mire a stúdióban? Mi miatt kapott dorgálást 1993-ban a Taxisofőr szinkronjáért? Mikor volt a mélyponton a hazai szinkron? Mindez és sok más egyéb is kiderül az egyik gyakran foglalkoztatott, neves rendezővel, Aprics Lászlóval folytatott beszélgetésünkből.
