-
Az alapítás, vagyis 1837 óta fontos szerepet játszott a politika abban, hogy ki lett a Nemzeti Színház igazgatója. Így volt ez 1848 előtt és után, a dualizmus idején, a két világháború között, majd 1945 után is – egészen napjainkig. Vezette a színházat városi hivatalnok, udvarhű intendánsok mellett színházi szakember, számos arisztokrata és jelentős színházi szaktekintély, rendező és színész is… Gajdó Tamás színháztörténész másfél évszázad direktorváltásait és azok hátterét, kulisszatitkait villantja fel.
-
Balázs Géza: „A Gulagon is teremtek virágok, anekdoták, tréfák, s tudjuk, a túlélés egyik módja, hogy megpróbálunk nevetni a tragédián. Nem tudtam nevetni, de az a baj, hogy megrendülni sem. Pedig mintha tragikomédia lenne. De nem tragikus és nem komédia.”
Kukorelly Endre: „Rácz József képében és Pál Lajos zenekíséretével Vidnyánszky Attila rendező és Hobo egyenest föltámasztja Lenint, leugrasztja a mavzolej ravataláról, vagy honnan, és ez így, ez a már-márkabaré nagyon jó. Bármely kőbe meredő bú- borúnál hatásosabb-ütősebb: megtisztító.”
-
Sikeres színpadi szerzőként sok pénzt lehetne keresni. Erre a gondolatra jutott Móricz Zsigmond a naplói tanúsága szerint az 1920-as évek derekán. Az akkor már befutott és sikeres író az 1919-es proletárdiktatúra idején az írói direktórium tagja lett, ezért a Horthy-korszak kezdetén mellőzték, írásai csak a Nyugatban és az Est-lapokban jelenthettek meg. Állandó anyagi gondok gyötörték. De vajon más nem vonzotta a színház világához?
-
Fesztivál a fesztiválban – Synergy (Szinergia) a MITEM keretein belül. A két színházi találkozó szellemi rokonsága nem légből kapott, sőt, egyik a másikat erősíteni hivatott... beszélgetés a Synergy WTF tanács tagjaival.
-
A marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkció, a Sára asszony egy kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila e szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. A rendező elmondja azt is, mi történik akkor, ha a néző többet tud, mint az előadás szereplői.
-
Nyelvében él ma is – Színházi kifejezésformák határozzák meg idén a magyar nyelv hetét. Különleges téma egy nagy hagyományú rendezvényen: a színház nyelve kerül középpontba idén a PKÜ Kazinczy Műhelye, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága közös rendezvényén, amelyre szeretettel hívjuk önt is a Nemzeti Színházba.
-
Kizökkent időnkben az emberiség számára nincsenek közös igazodási pontok, fogalmak, igazságok. Bábeli zűrzavarban bolyong a legifjabb generáció, próbál magának igazságot, hitet, életcélt találni, hiszen ő született „helyre tolni azt”. A kerekasztal résztvevői: Tompa Gábor, Both András. A beszélgetést vezeti: Kozma András
-
Nagyon vártam a közös munkát, ez az előadás erősen a színészekre épül. Sok humor van ebben a darabban, de maga a mű nagyon keményen arról szól, hogy nincs tovább – mondja a Macskajátékot rendező Szász János, akivel Örkény István remekműve kapcsán szexualitásról, küzdésről és a kijózanodásról is beszélgettünk.
-
Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze, a Kárpát-medence őshonos gyümölcskultúráját mentő Kovács Gyula Prima Primissima díjas pomológus feltétlen híve, a viszáki Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria tulajdonosa, Kárpát-medence első közösségerősítő szándékú viszáki Tündérkertje születésének előmozdítója március 26-án, második alkalommal szervezi meg a Nemzeti Színházban összművészeti gálaestjét, gyümölcsoltó-bemutatóval, kiállítással, könyvbemutatóval. Lesz Kolompos-koncert is, nem csak gyerekeknek.
-
Vannak ilyen szelíd nők, akik önkéntelenül is kiteszik magukat mások szadizmusának, kegyetlen játékának. Ez Egérke sorsa is, aki Nagykanizsáról Pestre menekül – előbb a pályaudvaron tengődik, aztán a tanács kiutal neki egy társbérleti szobát. Így talál egymásra lelkileg a két magányos nő: a még mindig szenvedélyesen szerelmes Orbánné, és a szenvedésektől meggyötört Egérke. Egérke végre talált valakit, aki figyel és vigyáz rá, Orbánné pedig kap egy társat, aki szereti őt.
-
Felesleges aktualizálni, a mába emelni A kertész kutyáját, ezt a klasszikus a darabot, mert a szerelem, a féltékenység, az irigység is mind örökérvényű emberi tulajdonságok. Mondja ezt a tántoríthatatlan szerelmest alakító Barta Ágnes. A mi előadásunkban a nők sokkal jobban tudják, mit is akarnak, míg a férfiak inkább csak sodródnak. Igaz ez az általam alakított Marcelára is, aki a végletekig kitart a szándéka mellett – talán éppen ez teszi őt jellegzetes vígjátéki figurává. A szerelmi háromszögben teljes odaadással áll a grófnő kegyeit kereső Teodoro mellé.
-
„Még mindig vért ontunk a hatalomért, a pénzért, a szerelemért” – mondja a Vér vagyok című előadásának központi motívumáról Jan Fabre. A belga művész különleges, költői látomását a világ egyik legrangosabb fesztiválján, Avignonban mutatta be korábban, de most a Nemzeti Színház művészeinek bevonásával kelti újra életre – háborúk, vagyis vérontások árnyékában.
