-
Felújítottuk, ismét műsoron a Csongor és Tünde című előadásunk. Szabó Sebestyén László rajongói örülhetnek, hiszen a három mókás ördögfi szereposztása változott, kedvencüket eztán Kurrah szerepében is láthatják.
-
Nagyon vártam a közös munkát, ez az előadás erősen a színészekre épül. Sok humor van ebben a darabban, de maga a mű nagyon keményen arról szól, hogy nincs tovább – mondja a Macskajátékot rendező Szász János, akivel Örkény István remekműve kapcsán szexualitásról, küzdésről és a kijózanodásról is beszélgettünk.
-
Vannak ilyen szelíd nők, akik önkéntelenül is kiteszik magukat mások szadizmusának, kegyetlen játékának. Ez Egérke sorsa is, aki Nagykanizsáról Pestre menekül – előbb a pályaudvaron tengődik, aztán a tanács kiutal neki egy társbérleti szobát. Így talál egymásra lelkileg a két magányos nő: a még mindig szenvedélyesen szerelmes Orbánné, és a szenvedésektől meggyötört Egérke. Egérke végre talált valakit, aki figyel és vigyáz rá, Orbánné pedig kap egy társat, aki szereti őt.
-
Öt év után tér vissza a Nemzetibe a szentpétervári Tovsztonogov Nagy Drámai Színház lengyel származású rendezője. Andrzej Bubieńt a 2014-es, karneváli hangulatú Operett után Shakespeare Viharjának rendezése közben ismét az izgatja, megtaláljuk-e még az igazságot a virtuális valóságban. Mágia, hullámsírba veszett értékek, a kultúrák találkozásának gyümölcsei – és egy rendhagyó Caliban-értelmezés.
-
Prospero három archetípust is magába foglal: a mágus, a nevelő és az uralkodó megszemélyesítője, de számomra elsősorban – bármilyen furcsán is hangzik – ember. Apa, tanító, alkotó, de jellemző rá a megtörtség, fáradtság, csalódottság. A shakespeare-i figurák közül talán Prospero a legvisszafogottabb, a legzárkózottabb. Prospero esetében nagyon sok minden nem a szöveg kimondása által történik, hanem az őt formáló Horváth Lajos Ottó csendjeiben, a szavak között – mondja A vihar főszereplőjéről a rendező, Andrzej Bubień.
-
Caliban a sziget egykori urának szörny fia, akit Prospero a rabszolgájává tett. Alakjában egy nagyon izgalmas – korunk társadalmára is jellemző – kérdést szegez nekünk Shakespeare: mihez kezdünk a kultúrák összeütközésével – fogalmaz A vihar rendezője, Andrzej Bubień. – Manapság azt tapasztaljuk, hogy miközben zajlik az európai kultúrák valamiféle egységesülése, az eltérések és különbözőségek is fennmaradnak. A viharban azt látjuk, hogyan hordozza Caliban a saját kultúráját idegen közegben.
-
„Mindenki itt van” – hangzik el az előadásban. A súgóban színen van a tehetséges, a tehetségtelen, a modoros, a hadarós, a szépen beszélő, a technikás, az ösztönös művész, vagy másként a rendező, a röhögő, a kérdező, a mesélő, a magyarázó, az elégedetlen és a bizonytalan típus. Vagyis a legkülönbözőbb emberek. Az író-rendező Berettyán Nándort arra kértük, mutassa be röviden a „teremtményeit”. Lehet, hogy magunkra ismerünk?
-
A darabot nézve a néző azt a feszültséget érzi, ami akkor fog el minket, ha a horrofilmben a főszereplő a kísértetjárta házban valamilyen furcsa oknál fogva hátrafele araszol, miközben csak mi látjuk, hogy éppen ott van mögötte a gyilkos. Ilyenkor szívünk szerint egy emberként kiáltanánk fel: „Mit csinálsz? Nem látod?” Pont ilyen érzése van a nézőnek ebben az előadásban. Hüledezünk, hogy a csaló Tartuffe még a lebukása után is rá tudja venni a vendéglátó házigazdát, Orgont, hogy minden vagyonát ráírassa.
-
2020. január 25-én és 26-án ötödik alkalommal adták át a Nemzeti Színház színpadait a Pajtaszínházi Szemle produkcióinak, 19 vidéki település színjátszócsoportjának. A Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Teátrumi Társaság együttműködésében megvalósuló és a Nemzeti Színház által támogatott program vidám, színes záróeseménye az előadók, a nézők és a programot segítő profi színházcsinálók számára is valódi örömünnepnek számít. A programban a klasszikus színműtől az abszurd komédián át a regényfeldolgozásig a legkülönfélébb színpadi műfajok szerepeltek, igazi csemegékkel kényeztetve a több mint kétezer nézőt.
-
A Kaláka együttes pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta, hogy Bogdán Zsolttal a Magyarországon is filmekből, előadóestjeiről (többek között Ady műsoráról) ismert kiváló kolozsvári színésszel közös műsort készítenek, amelyben az ezredforduló legnagyobb magyar költője, Kányádi Sándor verseit hallhatja a közönség március 9-én, hétfőn, 19 órától.
-
Almafa ültetésre hívjuk barátainkat, nézőinket! Február 27-én 9 óra 30 perckor A Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültetnek egy őshonos, oltott almafát a Nemzeti Színház kertjében, majd autókba ülnek, és elindulnak tizenkét településre, ahol a városok/falvak képviselőivel közösen, szintén ültetnek egy-egy almafát...
-
Ahogy ígértük, színházunk művészei a Trianon 100 rendezvénysorozatunk részeként és a közelgő Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatónhoz kapcsolódóan színházunk kertjében és további tizenkét határmenti településen almafákat ültettek. Nem is akármilyen fákat, hanem egy-egy Pónyik nevű, ősi eredetű, erdélyi almafajtát.
