Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800
Vissza a hírekhez

Pápalátogatás

Isten bolondja - Berecz András estjei Csíkszeredában

Ingyenes előadások 2019. június 1-én, 2-án és 3-án

Berecz András ének- és mesemondó három estén lép fel Csíkszeredában a pápa csíksomlyói látogatása alkalmával rendezett programok sorában. Felidézi majd a Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadását is, amely tavaly nagyszabású szabadtéri produkció keretében volt látható a Csíksomlyói Nyeregben. Ebben Berecz András a Vándort alakította.

2019. június 1-én, 2-án és 3-án Berecz András Kossuth-díjas mese- és énekmondó elmondja történeteit a Nemzeti Színház Csíksomlyói passió című előadásáról, a Jézus sarkában járó Vándor szerepéről, találkozásokról és kalandokról, a piacon elbábozott evangéliumról és a Lenin utca 13. lakójáról, régi búcsúkról, Shakespeare-ről és bölcsekről meg bolondokról, ferences rendi „kollégákról”, az ünnepről.

Az előadások helyszíne és időpontja:

Hargita Megyei Tanács, Amfiteátrum

Csíkszereda, Szabadság tér 5.
Június 1. – 17.30 óra

Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Kollégium díszterme - Csíkszereda, Mihai Eminescu 3.
Június 2., 3. – 17.30 óra

További információk az előadásról
- a Nemzeti Színház honlapján 
- a Nemzeti Színház Facebook oldalán

Az előadások ingyenesek, de előzetes bejelentkezés szükséges az alábbi e-mail -címen: istenbolondja@nemzetiszinhaz.hu 

 

Az előadás címe, Isten bolondja. S hogy miért? Berecz András a Csíksomlyói passióbeli szerepét magyarázva ad erre választ.

– Shakespeare a bolondban bölcset lát, és sokszor éppen a bölccsel állítja szembe. Alig van drámája, amelyikben ne magasztalná fel az udvari bolondot, bohócot. Sok ember meghökkentő, kíméletlen igazságát a bolond szájára adja. Ő az, aki nem tud másképp, csak szőr ellenében simogatni. Nem a vidámsága kacagtat. Pontos ítéletei, váratlan szúrásai nevettetnek előbb, később, mikor a színpadon már csak a hűlt helye van, és ő már rég az öltözőben vetkezik, szavai akkor ejtenek gondolkozóba. Úgy, mint az „okosbolond” Barát Jóska sziporkái nehéz időkben, Gyergyóalfalun. Egyszer a milicista ráförmedt, hogy ha nem adja bé a szamarát a kollektivbe, akkor ő azt elveszi. De jó nekem! – így Jóska bá. Há az métt jó magának? Met lesz egy ilyen csinos milicista vejem, mint maga. A milicista se rögtön nevetett. Talán később se. Még az is lehet, hogy elgondolkozott, de ez már az utókornak nem érdekes. Ellenben Jóska bának nagyon hálás ezért a vakmerő tréfáért. A Passió vándor alakja sokban hasonlít a klasszikus bolond figurához és ehhez az okosbolond Jóska bácsihoz. Előbb, látszólag nem tudja hová keveredett, aztán próféták közé emelkedik, vándorbotjából pásztorbot lesz. Hűsége a Lear király udvari bolondjáéhoz és Jóska bácsiéhoz hasonló, csak ő az Úr bolondja.

Van az effélére egyházi példa is?

– A középkori risus paschalis, vagyis a „húsvéti nevetés”. Mesemondókat hívtak a templomba, báboztak is, hogy a sok böjt és vezeklés után megvidámodjon a gyülekezet, úgy találták, hogy ez illik a húsvéti ünnepkörhöz! A spanyol szerzetestemplomokban ez sokáig szokás volt. Megjegyzem Csongrád megyében, Nagymágocson is volt egy ferences szerzetes, akit az ávósok eltiltottak a misézéstől, ezért a piacon bábozta el az evangéliumot. „Ne tegyétek Atyám házát kereskedés házává!” – a templomból kufárokat kikergető Jézus szavai, ismerjük. De hogy Nagymágocson, a kereskedés házában templom épült, paravánból, és hogy a róka, farkas és a bárányka igét hirdetett, ezt vajon tudjuk-e elegen? Felícián volt a szerzetes neve, Lenin utca 13-ban lakott. Fürdőruhás könyvtáros lányok közt fényképeztem le őt. Nekem még bábozott.

Ezek valami bíztatást, igazolást is jelentettek önnek?

– A Csíksomlyói passió próbái idején sokszor bátorítottam magam, hogy ha ilyen megeshetett, talán én se vétek a passió ellen. Menet közben aztán úgy kinőtt az agyaram, meg a körmöm! Rám kellett szóljon Vidnyánszky Attila, a rendező, hogy nyessek belőle, jobb lesz úgy. A darab rovására nem lehet semmi se, még ha magában jó is. „Aki köztetek a bohócot játssza, ne mondjon többet, mint írva van neki, mert vannak azok közt, is kik magok nevetnek, hogy egy csapat bárgyú néző utánok nevessen, ha szinte a darabnak éppen valamely fontos mozzanata forog is fent.” Ez is Shakespeare mester!

 

-ki

(2019. május 22.)