A premier után, még éjjel, kamionokra kerültek a Rocco és fivérei díszletei és irány Szentpétervár, a Színházi olimpia. Néhány nap, felújító próbák, Médeia bemutató és előadások után a stáb is útra kelt. Megérkezésüktől Berettyán Nándor minden nap megpróbált elcsenni egy kis időt a hivatalos programból, hogy tudósítsa az itthoniakat.

1.  

Reggel 7-kor indultunk a színháztól és délután 6 körül szálltunk le Szentpéterváron. A reptéren sétáltunk a csomagokhoz, amikor Bánsági Ildi megemlítette, hogy legutóbb 26 évesen volt Szentpéterváron (akkor még - lánykori nevén - Leningrádnak hívták a várost). Mondom neki, én most vagyok 26. Ferihegyen kínaiakkal csekkoltunk be, Moszkvában kínaiakkal szálltunk át, Péterváron a buszunk mellett egy kínai csoport állt és a szállodában kínaiak mellett lakunk. Este bementünk az Alekszandrinszkíj színházba.

Amikor felépült, Magyarországon még nem volt magyar nyelvű színjátszás... Érdekes érzés... Vidnyánszky tanár úr kísérletét, hogy még este próbáljunk, sikeresen kivédtük! Sétáltunk egyet. Gyönyörű! Cári fényű nagy terek és utak. De a sörnek, amit ittam, az volt a márkája: Zsiguli. A tradíció az tradíció!

U.i.: Reggel a kínaiak kiabálására ébredtünk.

2.

Reggeli, próba. Szerencsére a darabon nem kellett sokat változtatni, egész könnyen be tudtuk tenni (a díszletet a színpadra - aszerk.), de így is eltartott fél 4-ig a próba. Ebéd, zuhany, készülődés, izgalom. Hány tízezer előadást játszhattak már ezen a színpadon?! A darab egész jól lemegy, főleg, hogy most játsszuk másodjára. Kicsi probléma, hogy Rolandot kórházba kell vinni, mert a keze olyan kétszeresére dagadt (később kiderült, hogy nem tört).

Herczegh Peti mondta, hogy van egy nagyon jó jazz club 5 percre, üljünk be! Jó. 20 perc séta után oda is értünk. Tele volt. De nem rettentünk meg! Pláne Dorka, aki egyszer csak egy lovon Szentpétervár közepén elvágtatott.

3.

Háromtól volt csak megbeszélés, úgyhogy volt idő egy kis városnézésre. Szentpétervár tényleg annyira szép, mint amennyire a híre ígéri. Az Ermitage még egy motorostalálkozó rock-koncertje mellett is lenyűgöző. És amúgy is, sétálni abban a városban, azok mellett a kanálisok mellett, ahol Raszkolnyikov is ,,sétált”, jólesően zavarba ejtő.

A rövid megbeszélés után Roli néhány jelenetét át kellett alakítani, mert csak kötéssel a kezén tudott játszani. De az előadás talán most ment a legjobban! Ennél már csak Dorkának volt nagyobb sikere, akit a kocsmában legalább hat sörre hívtak meg (én eddig számoltam). Elosztottuk.

8-kor indulás a reptérre. A reggel tanulsága: ha egy kínai csoport mellett szeretnél reggelizni, esélyed sincs. Álmosan sétáltunk a reptéren, amikor egy orosz lány odalépett hozzám, és azt kérdezte: ,,Rocco?” Mondom: ,,Yes”. Ő:,,Congratulation!”

(2019. szeptember 29.)