-
Kortárs Képzőművészeti KiállításokMásodik alkalommal hívtuk bemutatkozásra a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének hallgatóit.
-
Nemzeti KülönjáratHa hinni lehet a híreknek, a Dunántúl forgalomirányító velünk voltak elfoglalva ezen a szombaton. Egy kisebb baleset miatt ugyanis foglalttá vált a megtervezett vasúti útvonal, így a Nemzeti Színházba igyekvő különjáratnak más vonalon kellett mennie.
-
Most érkezett a szomorú hír a családtól: elhunyt Tordy Géza, a Nemzet Színésze.
A Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 85 éves volt. Tordy Gézát a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Vígszínház, a Győri Nemzeti Színház és a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.
-
A Gödöllői Művészetek Házában augusztus 21-én került bemutatásra Tamási Áron legtöbbet játszott színpadi műve, az Énekes madár. A rendezőként debütáló Szabó Sebestyén László és a szereplők nagy része (Katona Kinga, Barta Ágnes, Szász Júlia, Szűcs Nelli, Mészáros Martin és Bordás Roland) a Nemzeti Színház tagja; K. Kovács Tamás a székesfehérvári Vörösmarty Színházból érkezett, Vrabecz Botond pedig idén végzett Moszkvában, a MHAT-on.
-
Cigánytábor az égbe megy - így, névelő nélkül. A kaposvári vendégjáték rendezője - Szőcs Artrur - elmondja azt is, miért. Szombaton a nagyszínpadon látható az előadás, ma lényegében az egész nap a díszlet szerelésével és mozgatásának programozásával telt. Az előadás emblémája, emblematikus díszlete, ez a képen látható óriási kalap, karimája alatt játszódik a történet és muzsikál a Söndörgő.
-
Vidnyánszky Attila kalandja a János vitézzel 2014. március 07-én kezdődött a Nemzetiben, akkor mutatta be színházuk Petőfi Sándor nagyszerű költeményét. Azóta százszor, a próbákat is számítva ki tudja hányszor játszották le a művészek az előadást, egyre nagyobb sikerrel. Egy hatvanötezres városnyi közönség, többségében ifjú ember élte át Jancsi kalandjait, indult hazafelé csillogó szemekkel... és valószínűleg sok ezren voltak köztük, akik számára ez volt az első, de biztosan nem az utolsó színházi élmény.
-
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, Tóth Marianna 59. évében elhunyt. Részvétünk a családnak, a barátoknak és kollégáknak! Ma búcsúztunk tőle a a Szent Pál templom temető-ravatalozójában.
-
Nagy Cili ugrott be a Holdbeli csónakosbaA beugrás sokféle lehet. Olykor a szerepátvételt is annak nevezik, pedig ott általában több nap, néha egy hét is rendelkezésére áll a színésznek, hogy fölkészüljön a szerepre. Az igazi beugrás az, amikor fél nap, vagy annál is kevesebb az idő
Nagy Cili, akit az Oidipusból, az Andromachéból, a Csongor és Tündéből és A bundából ismerhetnek, ma végrehajtotta pályája első igazi beugrását.
-
Figyelmükbe ajánljuk a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó napi krónikáját. Az előadásokról, közönségtalálkozókról igyekszünk már másnap képes összefoglalóval szolgálni. A cikkeket szinte bárhol is járjanak a honlapunkon, könnyen elérhetik. A címoldal aktuális sávjából, a híroldalról, a honlap Magazin nézetének #MITEM menüjéből, vagy - természetesen - találkozó honlapján a mitem.hu/aktuális oldalról.
-
A Mester és Margarita és A MacskaláponNagyon szép időszak következik a színház életében. Az mindig jó, ha tehetséges emberek ilyen sokan és sokat vannak együtt, megbeszélik, amivel éppen foglalkoznak. Sokat várok az következő másfél hónaptól. A próbafolyamattól is és természetesen - a két bemutatótól is. Tudom, ez formaságnak hathat, de valóban nagyon boldog vagyok, hogy két ilyen nagyszerű produkció készül most a színházban. A képen Radoslav Milenkoviæ "A Macskalápon" és Szász János "A Mester és Margarita" díszleteinek makettjével.
-
A Magánügy felolvasása utánEmlékek. Egy gyönyörű és fájdalmas szerelem, és egy gyönyörű és fájdalmas forradalom emlékei. Halda Alíz könyve, a "Magánügy", számomra egy keserédes történet, történelem. Magán- és közügyek, hol napló-, hol regényszerű keveréke. Halda Alíz számára az Élet. A történet életre kelt a Nemzeti Színház stúdiójában.
-
A történet Rasul Mohamed próféta idejében játszódik a VII. század végén, a VIII. század elején, Bayat vidékén, a Szir-darja folyó mellett.