Találatok a hírek között
-
Láng Rudolf jelmez kiállítására
Schubert Éva megnyitója -
Egy, kettő, három • Az ibolya
„Varázsos, nagyszerű ember, akiről hirdetve hirdettem (…), hogy nyolcvan író lakik benne s hogy nyolcvanszor többet adhatna, mint ad” – írta Ady Endre Molnár Ferencről a Nyugat folyóirat 1910-ben megjelent 24. számában. A költő nem vette sorra a pályatársban rejtőzködő írókat, de ha összeszámolnánk, hogy hány műfajban, hányféle stílusban alkotott Molnár, hosszú lenne a lista. -
Pentheszileia
SajtófigyelőKritikák -
Politikai Tragédia
Viharban, közéleti csatározások közepette Az ember tragédiája előadásával nyílt meg az új Nemzeti Színház. Szikora János rendezővel az előzményekről, a felkészülés katonás rendjéről, a készülő előadás és az épülő színház nyújtotta izgalmakról is beszélgettünk. A nagy napról: 2002. március 15.-ről. -
Béres Attila
-
Kossuth-díjat kapott Szarvas József, színházunk tagja
Gratulálunk Mécs Károlynak, Szarvas Józsefnek és természetesen valamennyi kitüntetettnek! Mécs Károly színművész Kossuth-nagydíj, Szarvas József színművész Kossuth-díj, Párkányi Raab Péter szobrász szintén Kossuth-díj elismerésben részesült. Szabó K. István Jászai Mari-díjas lett. -
51 éves lenne Kaszás Attila
-
Fejér vonata
MegyejárásNemzeti Különjárat -
Emlékezés Törőcsik Marira – Fókuszban: színház járvány idején
Törőcsik Mari – szerepek, emlékek, élmények: tisztelgés egy kivételes színészi pálya előtt. Egy éve zárva vannak a színházak – milyen szakmai és művészi, közösségi és egyéni stratégiák alakították a színháziak életét? A Nemzeti Színház lapjának legfrissebb száma online formátumban és nyomtatásban. -
„Belőle … nagy király vált volna még”
A szellemtudományokban nem is olyan régen még általános volt a vélekedés, hogy Faust a nyugat-európai térségben létrejött civilizáció megtestesítője: „Don Quijote, Werther, Julian Sorel egy korszak portréi, Faust pedig egy egész kultúráé” – állítja a 20. század elejének híres történetfilozófusa, Oswald Spengler. -
„Belőle … nagy király vált volna még”
A filozófus Hamlet az „Egérfogó” megrendezésével immár művészként aktivizálja magát. De vajon mi a célja ezzel? Azért rendezi meg ezt a színjátékot, mert a kor embereként már nem hisz a kísértetetekben? Arról akar megbizonyosodni, hogy Claudius valóban elkövette-e a gyilkosságot – hogy tehát jogos-e a vérbosszú? A király reakciójának megfigyelésével Horatiót bízza meg, ami úgyszintén arra utal, hogy Hamlet ezzel a „tetemrehívással” sokkal inkább a királyi udvar nyilvánosságát akarja provokálni. Arra akar választ kapni, hogy egyáltalán bűntettnek minősül-e a közösség szemében ez a gyilkosság. -
„A szó ereje nélkül nincs katarzis”
„Engem az nyűgöz le a színházban, hogy a színpadon nem lehet úgy beszélni és mozogni, mint az életben. A színpadon mindig színészt játszanak a színészek. A színész nem ember, amikor játszik, és nem embereket formál meg, hanem szerepeket.” A közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Borbély Szilárd költő többek között így beszélt színházhoz fűződő viszonyáról. Mély gondolatainak, vitázó és kritikus meglátásainak felidézésével emlékezünk a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára.