Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

2022. május 26., csütörtök, 18 óra

BAKHUS

Pálos iskolai komédia 1765-ből, melyben előadatik miképpen contendálnak Neptunus és Bacchus, tudniillik a Víz és a Bor az elsőségről.

Előadás a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán 2022. május 26-án, csütörtökön 18.00 órakor
Előadja: PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat (BÖSZK)

 

Rendező: Gerbei Anita

Dramaturg: Godena Albert
A rendező munkatársa: Sallai Regina

Bevezetőt mond a színtársulat vezetője: Medgyesy S. Norbert

 

Jádzó Személlyek:

 

Jupiter, főisten – Dovicsin Bence

Bakhus, a bor istene – Arnold Dávid

Neptunus, a víz istene Dukavits Bence

Mercurius, az istenek követe – Bereczki Gergely

Apollo, a tudományok és művészetek istene – Garamhegyi Gellért 

Mars, hadisten – Barabás Barna

Eskulapius, orvosok istene – Császár Levente 

Ariadna, Bakhus felesége – Sallai Regina

Venus, a szerelem istenasszonya – Hadobás Luca

Pluto, a pokol istene – Vámos Tibor

Machaon, Eskulapius fia – Taller Bonca

Berta, Ariadna szolgálója – Hrubiák Laura

Bassaris, Bakhus szolgája – Taller Bonca

Borbély – Vámos Tibor 

Prologista 1. –  Hrubiák Laura

Prologista 2. – Lelkes Nóri

Prologista 3.  – Vanyák Dóra

Prologista 4. – Magyarics Dóra Mogyi

Kisbíró – Horváth Olivér

Öreg – Barabás Barna

Ifjú – Taller Bonca

Első leány – Lelkes Nóra

Második leány – Bognár Lilla

Harmadik leány – Vanyák Dóra

Negyedik leány – Szatai Dóra

Declinista – Hadobás Luca

Muzsikus – Magyarics Dóra Mogyi

Asztrológus – Garamhegyi Gellért

Gazdag – Barabás Barna

Szegény – Vanyák Dóra 

Hajós – Szatai Dóra

Halász – Garamhegyi Gellért

Szakács – Hrubiák Laura

Zsidó kocsmáros – Kashash-Petrovics Kerim Kornél

Első vénasszony – Bognár Lilla 

Második vénasszony – Magyarics Dóra Mogyi 

 

 

Argumentum – Cselekmény

A piliscsabai piac forgatagában a két ősi ellenfél, Bakhus (Bor) és Neptunus (Víz) összeveszik. Jupiter döntőbírót kér fel. Megkérdeznek minden rendű és rangú embert, hogy a bor és a víz közül melyik áll hozzájuk közelebb. Ifjak és öregek, szüzek, asszonyok és romlott nők, szegények és gazdagok mellett a Muzsikus, az Asztrológus, a Hajós, a Halász és a Szakács is voksol. Közben elnáspángolják Itziket, a zsidó korcsmárost, mert vizezi a bort. A szinte szavazategyenlőséggel végződő vitát a Kisbíró dönti el.

A második felvonás elején – a Kisbíró döntésével mit sem törődve – az istenek szférájában a Prologisták kiabálva, illuminált állapotban érkeznek a színpadra, és imádják Bakhust. Jupiter féltékenységből haragra gerjed fia, Bakhus ellen és egy éles hangú vitát követően megfenyegeti, hogy kitaszítja a halhatatlan istenek sorából. Jupiter ez ügyben tanácskozást hív össze az Olymposon. Mars, a hadisten védi Bakhust, hiszen a bor bátorítja a katonákat. Pluto, a pokolisten a szeme fényének nevezi a mámoristent. Egyedül Neptunus, a tengeristen száll szembe határozottan a boristennel. Apollo meginogva elismeri a bor hasznát, végül elveti Bakhust. Még felesége, Ariadna sem segít rajta híres fonalával. A jelenet második felében ismét Bakhus és Jupiter vitája zajlik. Az éles hangú certamen után Apollo felolvassa Jupiter szentenciáját: Bakhust megfosztja halhatatlanságától, kitagadja az istenek közül, és leveti az égből Radamantus rabságába. Apollo eközben nem ismeri meg a nyomorult állapotba taszított Bakhust.

A harmadik felvonásban Bakhus már otthon, a családja körében szenved, haldoklik, nyögdécsel. Felesége, Ariadna és az ő kelletlen szolgája, Berta ápolja a kínlódó boristent. Elhívják a Borbélyt, aki megvizsgálja Bakhus gyomrát: kiderül, hogy egy tüskés disznó van benne. A Borbély gyógymódként a sok borivást javasolja, hogy a disznó úszni tudjon, és ne sértse Bakhus gyomrának falát. Ariadna közben csapja a szelet a vele ugyancsak szimpatizáló Borbélynak, de a Borbély lerázza Bakhus feleségét. Ezt követően Esculapius, az orvosok istene lép színre, aki érvágással gyógyítja az egyre betegebb Bakhust. Végül Esculapius fia, Machaon egy nagy és éles bottal csapra veri Bakhus hasát, aki belehal fájdalmába. A családtagok siratják Bakhust. Pluto életre akarja kelteni a borok istenét. A dráma zárásaként Venus, a szerelem istennője könyörög Jupiternek, hogy szabadítsa ki Radamantus rabságából Bakhust. Jupiter hajthatatlan, és kimondja a dráma tanulságát: Bakhus a boldogtalanságnak rettentő példája; tanuljanak rajta azok, akik elmerültek a gyönyörökben, mert Bakhuson felül van az igaz Isten

 

* * *

 

A sátoraljaújhelyi pálos gimnáziumból, 1765-ből fennmaradt Bakhus-komédia az egyik legsikerültebb magyar nyelvű barokk iskoladráma. Valójában az antik, görög–római mitológia isteneit parodizáló farsangi bohózat oly módon, hogy a szereplőknek e dráma segítségével tanították meg a mitológiát. A Bacchus-játékok több mint 30 alkalommal szórakoztatták a XVII–XVIII. század katolikus és protestáns iskoláinak diákszereplőit és közönségét. A színpadi bacchanáliák eredete a középkorba nyúlik vissza, mert a bor és a víz, a böjti és a farsangi ételek certamenjeit (színpadi vetélkedéseit) és a különböző allegorikus szereplők vitáját idézik és emellett a consultatio (színpadi tanácskozás) műfajának hatása is élhet e műben. A népi elemek gyakorisága mellett a commedia dell’arte műfajára emlékeztet. A Borbély, Esculapius és Machaon szereplése a korabeli orvoslást és a különböző betegségek meggyógyítását figurázza ki a szaknyelv alkalmazásával. Venus és Apollo rövid szerepeltetése pedagógiai célzatú, ugyanis a szerzők nem akarták ismertetni a serdülő ifjú szereplők előtt a bor és a szerelem közötti összefüggést, valamint a művészet és tudomány istenének sem illett éppen egy iskolában Bakhus mellé állnia, holott más hagyomány szerint a boristen serkentője a múzsáknak és a muzsikának. Az otthonosság érzetét kelti a tokaji, a sátoraljaújhelyi és a piliscsabai borospince emlegetése. Borss Dániel darabja egy felszabadult játékot visz színre merész improvizációkkal, bohózatba illő és vaskos, nem egyszer sikamlós népi elemekkel, találó közmondásokkal és harsány szcenikai effektusokkal. A darabot nyitó piaci jelenet a Neptunus és Bacchus vetélkedése című iskolai színjátékból való, amelyet a sárospataki református kollégiumban mutattak be elsőként 1792-ben. 

  • A Bakhus-vígjátékot Varga Imre munkájaként kiadta: Pálos iskoladrámák, királyi tanintézmények és katolikus papneveldék színjátékai (RMDE XVIII. század, 3.). Szerk. Varga Imre. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 141–212.
  • A Neptunus és Bacchus vetélkedése komédiát Varga Imre tette közzé: Protestáns iskoladrámák (RMDE XVIII. század, 1/2.). Szerk. Varga Imre. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 1371–1400. 
  • Bakhus siratása gregorián eredetű népi dallamon megszólaló húshagyókeddi bőgőtemetés, siratóparódia; Bakonybél (Veszprém m.) és Felsőpáhok (Zala m.) hagyományából kiadta: Magyar Népzene Tára, Lakodalom, III/B. Szerk. Kiss Lajos. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956, nr. 136, 138. 

 

Eredeti előadások: Borss Dániel rendezésében Bakhus címmel a sátoraljaújhelyi pálos gimnáziumban 1765. február 19-én, húshagyókedden (2–3. felvonás) és ismeretlen gimnáziumi tanár tollából Neptunus és Bacchus vetélkedése címmel a sárospataki református kollégiumban, 1792-ben (1. felvonás).

(2022. május 04.)