A Nemzeti Színház hírei

A Magyarországi Szerb Színház kezdeményezésére a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséggel közös szervezésben. A Jelen/Lét Fesztivál a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléje. A fesztivál kiváló lehetőség arra, hogy a nemzetiségi színházak képviselői újra együtt legyenek és megmutatkozhassanak a nagyközönség, a szakma előtt. Idén a 2020. március 23-29-re meghirdetett JELEN/LÉT FESZTIVÁL a pandémia miatt elmaradt. Ezen az oldalon láthatják az eredetileg meghírdetett előadások új időpontjait.  A korábban megváltott jegyek az új időpontokra érvényesek. Az előadáson az aktuális Covid19 szabályok betartása kötelező.

A tavaszi karantén miatt elhalasztott Forró mezők című előadás mellett egy másik bemutató is vár Mészáros Martinra, aki a Leánder és Lenszirom című tündérmese egyik címszereplőjeként több hónap kényszerszünet után lázasan készül a színpadra lépésre. Az elgémberedett tagokra a néptáncos emlékek, a megkopott szövegtudásra a jegyzetek adnak gyógyírt.

A gyerekek még nagyon tisztán értelmezik a világ dolgait. A szeretet az szeretet, a harag az harag. A színházban pedig teljes szívből drukkolnak a jónak, a hősnek, ösztönösen reagálnak a látottakra – mondja Márkó Eszter, a Leánder és Lenszirom rendezője.

A közösségért kiálló János mester A kassai polgárok főszereplője, akinek felesége, Ágnes egyszerre küzd férje művészi és magánemberi becsületért, támogatja őt a vállalásában, de meg kell harcolnia egy fiatalabb vetélytárssal is. Az Ágnest alakító Tóth Auguszta szerint Márai műve rávilágít nemes emberi értékek – a hűség, a tisztaság és a becsület – mai leértékelődésére is.

János mester hős, de saját maga áldozata – mondja Rátóti Zoltán, aki szerint Márai Sándor filozofikus szövegeinél az okozhat kihívást, hogy nehéz beilleszteni drámai szituációba, nehéz eljátszani. A kassai polgárok című darab kapcsán a belső hangról, a keretek között megtalált szabadságról beszél a színész, és arról, mi lehet ma egy művész feladata a közéletben.

„Az 1311-es kassai lázadás a városépítők önrendelkezésért folytatott küzdelme a kor oligarcháival. Omodé nádor személyében és jogtipró magatartásában könnyen azonosíthatók korunk rablólovagjai” – véli Szabó K. István. A kassai polgárok rendezője Márai naplóiról, Stephen Kingről és a soha nem látott nagyapa példázatáról is beszél.

Katona József drámája, az abból készült opera, valamint az eredeti mű osztálytermi verziója is színre kerül a Nemzeti Színház „Bánk bán maraton” elnevezésű eseményén. Az előadássorozattal arra emlékezünk, hogy kétszáz éve, 1820 őszén jelentette meg Katona József a művét nyomtatásban, amelyre addig az irodalmi közvélemény nem figyelt fel. Vidnyánszky Attila három rendezése egy majd két évtizedes Bánk bán-műhelybe ad betekintést.

Azt mondják, hogy itt, Erdélyben nincsenek szó soros értelmében vett sztárjaink, de szerintem neked nincsen szükséged a bemutatkozásra. Évtizedek óta vezeted a Kolozsvári Állami Magyar Színházat, azt azonban kevesen tudják, hogy tizenhárom éve tanítasz Amerikában. Sokan és sok helyen beszéltek már veled színházról, viszont a mostani helyzetben kíváncsi vagyok a véleményedre azzal kapcsolatban, ami Amerikában tapasztalható.

A magyar színházi kultúra legnagyobb jelentőségű problémája: az új színházi generáció nevelése. A jövő képe attól függ, milyen lesz az új színész- és rendezőnemzedék. Ma – mindenki érzi – valami nincs jól, kérdések, hiányok, mulasztások, tévedések káosza kavarog a világos, céltudatos rend helyett. Bizonytalanságok és akadályok e területen minden előrejutást elbuktatnak.

Van egy festőművész barátom, aki olyan, mint egy gyerek. Külső és belső között az ő idegrendszerében nincs védőzóna. Minden külső hatást, minden élményt, tapasztalatot azonnal a lehető legintenzívebben átél, és az efféle átélések nyomán mindig a legvadabb következtetésekre jut, azonnali lázas terveket szőve. Ha egy dunántúli falun átautózva megáll egy kávéra, és öt percet beszélget bárkivel, máris abban a faluban akar házat venni, hogy a helyi tiszta szívű, dolgos nép között élje le hátralevő éveit.