A Nemzeti Színház hírei

A Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia próbái annak ellenére sem álltak le, hogy a teátrum vezérigazgatója, az elődás rendezője Vidnyánszky Attila koronavírus tesztje múlt hét kedden pozitív lett.

Marsai Ágnes kiállítását látjuk vendégül novemberben. A válogatás színházunk repertoárjához illeszkedik: a képzőművésznő világa a bartóki utat példának tekintő ars poeticánkkal rokonságban áll, képeit a magyar irodalom gyöngyszemei ihlették. A kiállítást az első és második emelet falain láthatják. A megnyitót a Tizenhárom almafa című előadásunk előtt tartjuk 2020. november 7-én, szombaton 14 óra 30-kor, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A kiállítás december 4-ig tekinthető meg

Idén is MagyarBrands elismerésben részesült színházunk. Tegnap este Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója és Tóth Auguszta, a teátrum színművésze A kassai polgárok című előadás után vehették át Inzám Andreától a MagyarBrands  2020 elismerést.

2002-es megnyitása óta először történt átfogó felújítás a Nemzeti Színházban. Ennek keretében megújult a teátrum legfontosabb színpadtechnikai vezérlőrendszere, a három színpad burkolata, és új próbateremmel is gazdagodott az épület.

200 éves a Bánk bán – aktuális, érdekes, érhető? Színész, rendező, irodalmár, nyelvész, magyartanár Katona József művéről. Tündér, boszorkány, szobalány és a végzet asszonya – portréinterjú Katona Kingával. Menni vagy maradni? – trianoni színészsors... és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház magazinjában.

Varga József színművész, Kozma András dramaturg és Pallagi Mihály a Nemzeti Színház világosító- és videótárának vezetője vehetett át állami elismeréseket. Szeretettel gratulálunk társulatunk tagjainak!

A Nemzeti Színház tájékoztatja a közvéleményt, hogy a teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila koronavírus tesztje ma pozitív lett. Igazgató úr állapota kielégítő, otthonában pihen.

„Mostanában jártomban, keltemben, találkoztam közvetlen közelről a szenzációval – egy puskalövéssel, amely egy igen nagy vidéknek jóformán minden társadalmi rétegét felkavarta. Itt egészen furcsának éreztem azt, hogy valahogy mindenki detektívvé lett...” – nyilatkozta az író 1928-ban a Pesti Naplónak, ahol folytatásokban jelent meg a regény.

„Az én álomvilágomban nincs megtorlatlan bűn” – írta Móricz Zsigmond egyetlen krimijéről, a Forró mezők című regényről. A művet átdolgozó és rendező Berettyán Nándor izgalmas nyomozásról, egy letűnt világról és a közösségi igazságérzetről is beszél.

Gyilkosság, szerelem, féltékenység, félreértések, zavaros pénzügyek, tomboló vágyak, alantas ösztönök. Az 1920-as évek Magyarországa valahol a Nyírségben. Ennek a világnak a két kulcsszereplője Vilma, a végzet asszonya, akinek a férjét meggyilkolják, és a nyomozást vezető Főkapitány, akit egyetlen vágy hajt...