Kulcsár Edit Ágota: „A Színházi Olimpia egyfajta korszakhatár”
Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Magyarország. 2023. április 01. és július 01. között több mint 30 ország mintegy 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A 70 helyszínen 550 előadást lebonyolító nagyszabású programsorozat főszervezőjével, Kulcsár Edit Ágota dramaturggal a fesztivál jelentőségéről, valamint a magyar színházi élet előtt álló kihívásokról és lehetőségekről is beszélgettünk.
– Minek köszönhető, hogy Magyarország megkapta a 10. Színházi Olimpia megszervezésének lehetőségét, és mit jelent ez a hazai színházi élet számára?
– A 10. Színházi Olimpia megszervezéséhez vezető úton nagyszerű kiindulópontot jelentett a Nemzeti Színház által 2014 óta évente megrendezett Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó, amit az elmúlt időszakban úgy sikerült pozícionálni a világ színházi fesztiváljainak sorában, hogy sokan felfigyeljenek rá. A MITEM soha nem követett mintákat, nem igazodott trendekhez, hanem saját ízlésből, meggyőződésből, kíváncsiságból kereste a partnereket, és épített egyfajta kapcsolatrendszert. A MITEM csapatában Vidnyánszky Attila művészeti vezetése mellett olyan kiváló dramaturgok dolgoztak, mint a néhai Király Nina, akinek nagy szerepe volt a MITEM filozófiájának létrehozásában és kivitelezésében, vagy Rideg Zsófia, aki a francia terület, Kozma András, aki a szláv népek és Verebes Ernő, aki a Balkán művészetének kiváló ismerője. Rengeteg inspirációt merítünk a mai napig ebből a kapcsolatrendszerből, – jómagam egyébként a román területtel foglalkozom –és sikerült egy olyan nemzetközileg is jegyzett fesztivált kialakítanunk, ahova vágynak az emberek, ahova jelentős alkotókat meg lehet hívni, és ahova el is jönnek ezek a megkerülhetetlen művészek.
Megvolt tehát a háttér és az ambíciónk is ahhoz, hogy felvessük a 2023-as Színházi Olimpia megszervezésének gondolatát a Színházi Olimpia Nemzetközi bizottságnak, amelynek közvetlen előzménye volt, hogy 2019-ben a Nemzeti Színház Rocco és fivérei című előadását bemutathattuk a szentpétervári olimpia keretében, nem sokkal később pedig, 2020 januárjában, a VIII. MITEM meghirdetésekor az alapító, a nemzetközi bizottság elnöke, Theodórosz Terzopulosz Budapesten váratlanul bejelentette, hogy hazánk szervezheti meg 2023-ban a 10. jubileumi rendezvénysorozatot. Hatalmas öröm volt ez mindannyiunknak, hiszen 2023 önmagában is jelentős. Madách Imre születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, az pedig, hogy éppen most érkeznek majd hozzánk a nemzetközi élet legnevesebb alkotói és a világszínház legmeghatározóbb előadásai, felbecsülhetetlen lehetőség arra, hogy a magyar nyelvű színház felvillanthassa a saját értékeit.
– A Színházi Olimpia alapelvei közé tartoznak az autonómia, a szabadság és a kultúrához való hozzáférhetőség is. Hogyan épül fel a fesztivál, és miként érvényesülnek ezek a hívószavak?
– Vidnyánszky Attila, a magyarországi Színházi Olimpia művészeti vezetőjének elképzelése az volt, hogy ne csak egy színház, ne csak Budapest legyen központja ennek a fesztiválnak, hanem az egész ország képviseltesse magát. Ennek megfelelően hazánk minden színházát felkértük, hogy legyen a partnerünk, azzal a szabadsággal, hogy ők alakíthatják ki, hogy milyen programmal, milyen meghívott előadásokkal, adott esetben fesztivállal szeretnének részt venni a programsorozatban. Az előadások tekintetében egy külföldi és egy határon túli produkció meghívására van mód, az olimpia keretében megrendezett fesztiválok kapcsán pedig szinte korlátlan lehetőségek állnak rendelkezésre. Látunk majd az olimpián belül olyan, több előadást felvonultató fesztivált, melynek megszervezése régi álom, de lesznek olyan eseménysorozatok is, melyek most születnek majd egyfajta hagyományteremtő szándékkal.
Azt kell mondanom, hogy soha nem látott összefogásnak lehetünk tanúi, elég ha csak a Magyar Bábművészek Szövetségét említem, amely 12 magyarországi bábszínház több mint 300 előadását koordinálja majd, miközben a Budapest Bábszínházban egy új kortárs bábfesztivált is megálmodtak. Meg kell említenem a Szabadtéri Színházak Szövetségét és a Magyar Táncművészek Szövetségét is, akik hasonló lelkesedéssel vágtak bele abba, hogy az ország minden egyes szegletébe eljuttassuk a színházat.
Nem merek számokba bocsátkozni, mert a programok folyamatosan bővülnek. Ami biztos, hogy Győr a Duna-menti színházak fesztiváljának megszervezését vállalta, Duna Színházi Fesztivál címmel, a Miskolci Nemzeti Színház nagyszabású eseménysorozattal ünnepli fennállásának bicentenáriumát, és Debrecen is központi szerepet vállalt, ahol nemrég adták át a város legújabb színháztermét, a Csokonai Fórumot, illetve tavaszra elkészül az eredeti Csokonai Színház felújítása is.
Részt vesznek a Színházi Olimpián az alternatív színházak, fesztivállal és workshop-sorozattal jelentkezik a Jurányi Inkubátorház, képviselteti magát a Bethlen Téri Színház, a Szegedi Pinceszínház és a Pécsi Harmadik Színház is. A Kolibri három gyermekszínházi fesztivált hoz, bemutatkozik az amatőr színházi szcéna, az Országos Diákszínjátszó Egyesület pedig Magyarországra hozza az EDERED Nemzetközi Fesztivált.
A teljes interjú a Színházi Olimpia hivatalos honlapján olvasható
(2022. december 23.)