A Nemzeti Színház hírei

Április 5-én került volna sor a Szeleczky Zita Alapítvány által odaítélt Szeleczky-gyűrű ünnepélyes átadására. Ám a koronavírus járvány okozta helyzet miatt ez az ünnepi esemény is elmarad. Végül tegnap, október 24-én, a Médeia című előadásunk végén gazdájára talált az elismerés. Az átadáson készült fotó jobb szélén Kovács István színművész tapsol, aki ezen a napon játszotta elő alkalommal a Médeia hírnök szerepét. Gratulálunk!

A Nemzeti Színházban tartott Bánk bán maraton egy két évtizedes rendezői törekvés pillanatképe: Vidnyánszky Attila 2002 óta rendezi újra Katona József drámájának prózai, operai és tantermi változatát. A három előadás rendezőjét arról kérdezzük, miért tartja Katona művét a magyar drámairodalom egyik felülmúlhatatlan, shakespeare-i léptékű alkotásának, mennyiben tekint ma másként Bánk tragédiájára, mint húsz évvel ezelőtt, és miért aktuális ez a vérbő királydráma.

A Nemzeti Színház felhívást indít 15-25 éves diákok számára: A teátrum által a Rómeó és Júlia előadáshoz készített szpotok alapján várjuk a diákok saját gyártású telefonos videóit, melyeken saját ötlettel egy-egy idézetet jelenítenek meg az angol mester legismertebb szerelmi történetéből.

A kilenc éve megálmodott koncepció a női festők érzékenységét, finom rezdülésekre való fogékonyságát, érzelmeik lüktetését kívánja láthatóvá tenni a festővászon teremtő varázsával. A kiállítás a Nemzeti Színház melletti Zikkuratban látható november 12-ig.

Vidnyánszky rendezésében a darab egy a Katona által megírt prológust és öt szakaszt (felvonást) megelőző elő-előképpel indul: buli van a királyi palotában. Amikor a nézők megérkeznek a Gobbi Hilda színpad stúdiószínházi játszóterére – mely a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, és mintegy százötven nézőt képes fogadni –, a színészek már bent tartózkodnak a színen, jönnek-mennek, félhangon társalognak, rendezkednek, okostelefonokkal és egyéb kütyükkel babrálnak, hangolnak. A keverőpult mögött DJ serénykedik, egymás után többen is mikrofont ragadnak.

Az október 6-án bevezetett Romániából Magyarországra való beutazási korlátozások miatt a Sára asszony című darabunk több szereplője sem tudta vállalni részvételét az októberre meghirdetett előadásokban. Ebben a kényszerszülte helyzetben Vidnyánszky Attila, Döbrentei Sarolta művének rendezője különleges produkcióra készül.

Kedves Nézőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy színházunk egyik művészénél felmerült a koronavírus fertőzés gyanúja, ezért a 2020. október 2-i, 3-i és 4-i Tizenhárom almafa, az október 4-i Forró mezők és A székely menyecske meg az ördög című előadásaink elmaradnak. A Nemzeti Színház a hatóságokkal felvette a kapcsolatot, és a jelenleg érvényes járványügyi protokoll szerint jár el. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra! 

A Nemzeti Színház idei, első nagyszínpadi bemutatója a Rómeó és Júlia lesz, Shakespeare legszebb szerelmi történetét Vidnyánszky Attila rendezi. A teátrum idei plakátkampánya is a december 4-i bemutatót vezeti fel, október 1-jétől ugyanis a darab szereplőinek portréi árasztják el Budapest köztereit.

Miért mai Márai hajdani Kassája? Hogyan lehet őszintén és tisztán elmesélni egy történetet gyereknek? Ki gyilkos? – nyomozás Móricz Zsigmonddal. Trianoni színészsors: Balázs Samu. Bánk bán maraton… és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház idei első magazinjában.

„A kassai bombák nemcsak háztetőket sértettek meg, hanem azt a nehezen elhárítható és tudatosítható alapérzést, hogy a gyermekkor mítosza hatalmasabb, mint a világ gonosz erői” – írja Márai Sándor a Pesti Hírlap tudósítójaként 1941 szeptemberében a Magyarország hadba lépését kiváltó kassai bombázásról. Ez az esemény volt a Kassai polgárok közvetlen inspirálója, melyet Németh Antal rendezésében, Somlay Artúr főszereplésével 1942 decemberében mutatott be a Nemzeti Színház.