A Nemzeti Színház hírei

A Házasság Palermóban ifjú párját alakítják rokokó ruhában és díszletben, olasz környezetben. És mindeközben a mai korra is érvényes problémákat feszegetnek együttélésről, rivalizálásról, szerelemről.

A 180. évadát és épülete megnyitásának 15. évfordulóját ünneplő színházunk november 1-jétől köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken új, egységes arculatú kreatív anyagokkal jelentkezik.

Kőszínházi ősbemutatóként kerül a Nemzeti Színház közönsége elé Goldoni játékos, szellemes, mély emberismeretre valló jellemkomédiája. A Házasság Palermóban rendezőjével, Kiss Csabával beszélgettünk a készülő előadásról, az olasz vígjátékszerző korszerűségéről.

A történet ugyanolyan egyszerű, mondhatni semmiség, mint a Goldoni daraboké általában: egy eltört legyező, egy sült tök, egy félreértett kávé – és máris indul a civódások, féltékenykedések megállíthatatlan körtánca. A komikus helyzet Goldoni számára csak kiindulópont, a vígjáték igazi forrása: a jellem.

Egy nem túl távoli jövőben játszódik Beaumarchais 18. századi darabjának mai változata: Spanyolország nagyhatalom, Almaviva grófja az álom- és jövőkutatással foglalkozó Éden Vállalat alapító elnöke. Mint ahogy Suzanne sem csupán a grófnő egyszerű szobalánya már, hanem Figaróval együtt néha ő is felveszi a kesztyűt, és lázadóvá válik.

A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete 2017-ben is meghirdette a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó és versklip versenyét, a Nemzeti VERSenyt valamennyi korosztály számára, nem hivatásos versmondók részére. A három fordulós verseny döntőinek ismét a Nemzeti Színház ad otthont november 11-én és 12-én. 

Térdig sínben biceg az interjúra. Pedig Kristán Attila az a dinamikus színész, aki ha kell, felszántja a színpadot. Vagy felcammogja. De még az is lehet, hogy Figarónak jól jön majd a mankó a nem túl távoli jövőben.

A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.

A 18. században igazi provokációnak számított Beaumarchais (1732–1799) Figaro-trilógiájának első két része. Ezek közül is leginkább a középső: Egy őrült nap avagy Figaro házassága  (1778). Túl a komédián volt egy fontos mozzanata a darabnak, ami felháborította a kor nemeseit: kinek jár az első éjszaka joga? A kérdés felvetése természetesen önmagában nem elég a provokációhoz, szükség volt arra a dramaturgiai szerkezetre is, ami elvezet minket Figaro nagymonológjáig, amelyben a politikai, társadalmi szembesítés kap hatalmas teret. Ez a monológ a mű csúcspontja. Minden egyéb vígjátéki szál erre fut ki. Van a kisembernek lehetősége kitörni a felső kontroll alól? Képes megízlelni szabadon a szerelmet a szellem bármely olyan rendszerben, ahol mindenkit irányít valaki? Ott és akkor egy gróf.

A Nemzeti Színház és a család  tájékoztatja a közvéleményt, hogy Törőcsik Mari állapota fokozatosan javul, a Nemzet Színésze kikerült az intenzív osztályról. A művésznőnél ma látogatást tett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a  szombathelyi Markusovszky Kórházban. A Nemzet Színészének állapotáról a család, a Nemzeti Színház és a kórház továbbra is folyamatosan konzultál, és közösen tájékoztatja a közvéleményt.