A Nemzeti Színház hírei

Ivánka Csaba (1948-1996) a Nemzeti Színház tragikusan fiatalon elhunyt színész-rendezője április 17-én lett volna 70 éves. Emlékének ápolására és a magyar színházművészet támogatására, a művész édesanyja és testvérei 2000-ben alapítványt hoztak létre azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy évente egy alkalommal egy arra érdemes színházművész elnyerhesse az Ivánka Csaba-díjat, Pusztai Ágoston szobrászművész alkotását.

Amit a MITEM nyolcadik napján láttunk-hallhattunk este héttől a nagyszínpadon, az egyszerre regényadaptáció tomboló koncerttel, mozgókép-animáció kirobbanó szóló és tánckar-koreográfiákkal, és őrült hangerővel. De hogy mindez még egy születésnapi ajándék is, azt csak a rendezőtől tudtuk meg a közönségtalálkozón.

Oliver Reese alaposan megdolgoztatta a Kaposvári Egyetem első éves színész osztályát. Délután négytől az érdeklődök kerekasztal beszélgetésen vehettek részt a Kaszás Attila Teremben Erdmut Wizisla Brecht-szakértővel, Wilhelm Droste irodalomtörténésszel és Zsótér Sándor rendezővel, aki jelenleg is éppen egy Brecht-darabot rendez a Nemzeti Színházban. A MITEM hetedik napja este nyolctól a Gobbi Hilda Teremben A Günter Grass világhírű regényének monodráma-adaptációjával zárult.

„Harmadszorra vagyok Budapesten. 2003-ban a Vígszínházban voltam a Liliommal, 2006-ban  - ismét az Budapesti Őszi Fesztivál keretében - a Fausttal a Nemzeti Színházban, és harmadjára most, A kaukázusi krétakörrel. Nagyon köszönöm a meghívást! 

A fesztivál első hetének vasárnapja zsúfolásig megtelt programokkal, amelyek közül a legfontosabb egyértelműen a Berliner Ensemble vendégjátéka, A kaukázusi krétakör, ami szombaton és vasárnap is telt házzal és hatalmas ovációval ment a nagyszínpadon. Az érdeklődök pedig délután négytől az első emeleti előcsarnokban megismerkedhettek közelebbről a darab rendezőjével, Michael Thalheimerrel, akit Németh Ákos faggatott.

A Szeleczky Zita Alapítvány ez évtől Szeleczky Zita emlékgyűrű adományozásával kívánja elismerni a mai Nemzeti Színház azon művészeit, akik a Színház hajdani művésznője szellemében kiemelkedően sokat tesznek a vers, a versmondás megszerettetésért. A zsűri egyhangú szavazással Rubold Ödönnek ítélte az elismerést, amelyet a Versünnep 2018 rendezvény keretében adott át színházunk művészének. Sok szeretettel gratulálunk!

A Gobbi Hilda Színpadon délután háromkor ismét a III. Richárdot láthatta a közönség, délután az első emeleti előcsarnokban megnyitottuk a Színházi munka - Életképek a Berliner Ensemble múltjából és jelenéből című kiállítást. Este a Nagyszínpadon a Kaukázusi krátakör című előadást láttuk, amelynek közönségtalálkozója a vasárnapi, második játék után lesz, így annak beszámolójával hétfőn jelentkezik a MITEM krónikása. A mai írásban a késő esti  Csereszsznyéskertről és a Voskresinnia Teatr-ról lesz szó.

Két halhatatlan klasszikus, Szophoklész és Shakespeare adta a negyedik nap előadásait. Mindkettő egy-egy uralkodó lehetőségeit vizsgálja, de eltérő szempontból: III. Richárd kapcsán az világot szemlélhetjük, amelyben az ember gonosszá válik, Oidipus király alakjában pedig egy olyan vezetőt, aki elég erős ahhoz, hogy vállalja a büntetést saját tetteiért.

Az ember számtalan formáját találja meg annak, hogy hogyan ne kelljen a jelenben léteznie. A fesztivál első két napján a háborús fenyegetettséggel való szembenézést tárta elénk Svejk apropóján a szentpétervári vendégjáték, a harmadik nap pedig egy zsákutcába torkolló menekülési útvonalat villantott fel a Sztalker Csoport. Szembenézni a valósággal sohasem következmények nélküli, kényelmesebb a múltba vagy a jelenbe menekülni, vagy egyszerűen elmerülni egy pszeudo-valóságban, mint mondjuk a TV nyújtotta (házi)moziuniverzum.

Május 24-én mutatjuk be a terv szerint Bertolt Brecht darabját: A gömbfejűek és a csúcsfejűek, avagy gazdag a gazdaggal társul szívesen. Parádés szereposztás, Udvaros Dorottya először dolgozik Zsótér Sándorral, a "Nemzeti Brecht szakértőjével". Szakértő, hiszen összesen tizennégy Brecht darabot rendezett, ebből a Nemzetiben hármat.