A Nemzeti Színház hírei

Schnell Ádám a régi Nemzeti Színház Stúdiójában szerette meg igazán a szakmát. Egyik nap azzal ment haza, hogy bejelentette édesanyjának: szerelmes – a színházba. Ez a szenvedélye azóta is tart. Az sem zavarja, ha éppen rossz embereket kell alakítania. A hivatásával együtt vállalta a szerepekkel járó gonoszság megélését, megmutatását is. Bár a szinkronrendezők tudják, ha kell, Schnell Ádám káromkodik ugyan, de betartja a II. parancsolatot, Isten nevét szájára hiába nem veszi. Az Egri csillagokban viszont mint Jumurdzsák szórja az átkokat a gyaurokra!

A hős, az áruló és a lantos. Az Egri csillagok színpadi változatának kulcsfigurái. Berettyán Nándor, Bordás Roland és Szabó Sebestyén László keltik életre Bornemisszát, Hegedüs hadnagyot és a mesélő Tinódit. Két próba között beszélgettünk önérzetről, eposztalanságról, kételyekről, s arról, hány év egy színész tanulóideje.

Nagyszabású ifjúsági előadásra készül a Nemzeti: a legnépszerűbb magyar regény, az Egri csillagok kerül színpadra. A legszebb irodalmi eskütételről, gyerek hősökről, aktuális áthallásokról kérdezzük Vidnyánszky Attila rendezőt.

A téllel nem csak nekünk tud meggyűlni a bajunk. Gloucestershire környékét belepte a hó, a településről nem lehetett kihutni. A hóhelyzet a kommunikációs vonalakat is megzavarta, tegnap hiába próbáltunk interjút készíteni Mike Kelly barátunkkal, sem telefonon, sem más módon nem tudtunk értelmesen beszélgetni, minden harmadik, negyedik szótag érkezett csak meg a készülékeinkre. Végül arra kértük Mike-ot, hogy e-mailben foglalja össze a helyzetet. Íme a levél...

2018. július 1-jétől Vidnyánszky Attilát bízta meg a Nemzeti Színház vezérigazgatói teendőinek ellátásával Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Vidnyánszky Attila ma reggel rendkívüli társulati ülésen tájékoztatta a döntésről a Nemzeti munkatársait és köszönte meg bizalmukat és támogatásukat.

Születésnapján emlékeztek Az ember tragédiája első bemutatójának Évájára, a Csongor és Tünde ősbemutatójának Mirigyére. Jászai Mari ászári szülőházát idén is meglátogatta kis küldöttségünk, hogy megkoszorúzza a Nemzeti Színház örökös tagja emlékhelyét. 

Klasszikus színdarabok fiatal alkotók megközelítésében – ez a fő irányvonala a március 20-25. között hatodik alkalommal megszervezett HolnapUtán Fesztiválnak. A nagyváradi eseménysorozat hat napja alatt tizenegy erdélyi és magyarországi társulat tizenhárom produkcióját láthatja a közönség, a vendégelőadások mellett pedig szakmai beszélgetések, workshopok, kiállításmegnyitó és koncertek is várják az érdeklődőket. A Fesztiválon több szempontból mi is érdekeltek vagyunk.

Színházunk adott otthont a Magyar Honvédség 170 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek. A gála a történelmi zászlók színpadra érkezésével, és a Himnusz eléneklésével kezdődött. Majd Horváth Lajos Ottó, színházunk társulatának tagja lépett színpadra, aki Dobó Istvánt személyesíti meg a Nemzeti Színház köveztkező, március kilencediki bemutatójában, az Egri csillagokban. A várkapitány esküje így ma hangzott el először színpadon.

Benkő Péter, Harsányi Gábor, Kovács István, Szabó Tünde és Venczel Vera az Egri csillagok próbáján. Nagy erőkkel készülünk a bemutatóra. Ismét egy közös produkció a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel, ahogy a Csíksomlyói passió és a Körhinta. Vidnyánszky Attila és Zsuráfszky Zoltán irányításával, a Nemzeti Színház művészei és a táncosok valamint sok-sok gyerekszereplő eleveníti majd meg Gárdonyi Géza történetét.

Már-már tendenciának tűnik, hogy a Nemzeti Színház bemutatói valahogy reflektálnak az operairodalomra. A Bánk bán zenei áthallásai után most a Figaro házassága ébreszt tudatosan operaházi emlékeket, ami – hisz Mozart remekműve sokkal közismertebb, mint a Beaumarchais által írott színdarab – rögtön az otthonosság érzetét kelti a nézőben. (Prőhle) Ebből a szövegből most valószínűleg nem lesz színházi kritika, inkább egy bizonytalan önkritika-kísérlet, egy halom kérdés, mert testileg ott voltam az előadáson, szellemileg viszont nagyon nehezen küzdöttem a feladattal, folyamatosan kerestem bejáratot a darabba, de nem találtam a helyemet benne, a lelkem tejesen kint maradt. (Droste)