A Nemzeti Színház hírei

Nemzeti ünnepünk alkalmából Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész és Babérkoszorú-díjakat adott át kedden, március 13-án a Várkert Bazárban. A Nemzeti Színház társulatából kitüntetésben részesült Csurka László, Rátóti Zoltán, Rubold Ödön, Szarvas József és Tóth Auguszta. Gratulálunk kollégáinknak!

Az V. Jelen/Lét Fesztivál hat napja alatt 14 színház mutatkozik be 17 előadással. A Magyarországi Szerb Színház kezdeményezésére, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetséggel közös szervezésben megvalósuló, március 30-ig tartó fesztiválon a nézők szerb, bolgár, horvát, roma, örmény, szlovák, német és görög kisebbségek társulatainak előadásait láthatják magyar nyelven, vagy magyar felirattal. Az esemény sajtótájékoztatóján Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke emlékeztetett arra, hogy az első pillanattól vállalták a nemzetiségi színházak ügyét, szoros kapcsolatot ápolnak a színházakkal, és öröm, hogy a Nemzeti Színház már második alkalommal adhat otthont a fesztiválnak.

Egy színház életében minden esetben ünnepi alkalom egy-egy bemutató. Hát még akkor, ha olyan nemzetközi hírű mester premierjére készül egy teátrum, mint amilyen a román rendező, Silviu Purcărete. A Meggyeskert című előadás március 2-i bemutatóját valóban ünnepi várakozás előzte meg, amit csak fokozott két aznapi kísérőrendezvény.

A családi ünnepé varázsolódott Kölyöknap következő alkalma március 17-én, vasárnap lesz, amikor is az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékezünk.

Mai eszünkkel úgy véljük, az Úr még a bibliai Jóbra sem mért ekkora csapásokat. Érthető, de még mennyire érthető, hogy Sára a miértre keresi a választ. (Osztrovits Ágnes) A számos díjjal kitüntetett színésznőről eddig is tudni lehetett, hogy tehetséges, de ez az alakítása a legnagyobbak közé emeli, egyenest oda, Törőcsik Mari közelébe. Az ő Sára asszonya kemény, de változni képes személyiség, aki lázad, ha igazságtalanságot vél felfedezni Isten akaratában, mégis megtörhetetlenül hűséges, hitben és házastársi kötelékben egyaránt. (Horkay Hörcher Ferenc)

A mi mostani Meggyeskertünk valahol ott egyensúlyoz komédia és szomorújáték, álom és valóság, lét és nemlét határán. A próbák során sokszor beszélgetünk arról Silviu Purcărete rendezővel, hogy Csehov kertje talán nem is valódi gyümölcsös, hanem afféle szürreális táj. Valami elmúlónak, szépnek a jelképe, aminek már csak a romjai maradtak meg. Lehet, hogy a kertnek is már csak az emléke szép.

„Botjára támaszkodva, sietősen átmegy a színpadon Firsz, aki kiment Ljubov Andrejevna elé; ősrégi libériát és cilindert visel, valamit motyog magában, de egy szavát sem lehet érteni” – így ismerjük meg a szövegkönyv alapján Csehov Meggyeskertjének talán legkülönösebb szereplőjét. Firsz a hagyományos értelmezések szerint olyan, mint maga a kert. Szinte némán jelképezi a szereplők, talán Oroszország, talán az egész világ elmúlását - meséli a 46 éves Trill Zsolt a 87 éves Firsz szerepéről.  Hogyan lesz a középkorú színészből aggastyán? Miként ragadhatók meg a mitikus öregedés rejtelmei?

Húsz évvel ezelőtt már játszotta a Párizsból hazatérő földbirtokost, ezúttal mégis úgy állt neki Ljubov Andrejevna alakításának, mintha először találkozna a szereppel. Udvaros Dorottya Csehov finomságáról és a próbafolyamat kellős közepén a közös munka ellentmondásos örömeiről.

Több évtizedes színházi pályafutása ellenére mindössze másodszor rendez Csehovot a román mester, Silviu Purcărete. Meggyeskertjét már csak ezért is nagy várakozás előzi meg. A sztárrendező a próbafolyamatról, a melodrámáról, és mindannyiunk meggyeskertjéről.

„Egy vidám darabot szeretnék írni, amelyben maga az ördög is bukfencet hány” – írta színésznő feleségének, Olga Knippernek a már nagybeteg Csehov, aki közel egy évvel a halála előtt, negyvenhárom évesen fejezte be a Meggyeskertet, talán legletisztultabb, mégis legtitokzatosabb ­darabját.