A Nemzeti Színház hírei

Auschwitz-Birkenau Cigánylágerének 1944. május 16-án tanúsított ellenállására emlékeznek Magyarországon és Európa-szerte. Idehaza a Roma Produkciós Iroda kérte fel ismét a kortárs művészetek kiemelkedő alakjait, hogy közreműködjenek a gálaesten. Klasszikus muzsika és hagyományos cigányzene, népzene, kortárs irodalmi etűdök és emlékiratok, filmbejátszások váltják majd egymást a színpadon. A művészek produkcióit a túlélők  vallomásai kötik össze.

Szeretettel várjuk a gyermekeket, családokat "Pünkösdi kölyöknapunkra" május 20-án. 10 és 13 óra között a már jól ismert kézművesprogramokon élhetik ki kreativitásukat kicsik és nagyok, láthatják Ludas Matyi történetét a Zentai Magyar Kamaraszínház előadásában és egy interaktív játékra is meghívjuk vendégeinket.

Elkezdődtek a jövő évad első bemutatójának próbái. Szász János rendező olvasópróbát tartott Székely János Caligula helytartója című darabjából. Caligula szíriai helytartóját, Petroniust Trill Zsolt, Barakiást, a jeruzsálemi templom főpapját Horváth Lajos Ottó játssza. További szerepekben láthatjuk majd Bodrogi Gyulát, Szarvas Józsefet, Rácz Józsefet, Bordás Rolandot, Kristán Attilát. Az előadást a Nemzetiben kezdte próbálni a csapat, a bemutató Gyulán lesz.

A szövegkönyv lapjaira fehér fénykört vetett a kottatartó állvány széléhez csíptetett kicsi olvasólámpa. János vitéz éppen a hosszú monológját mondta, Kónya Gabriella a főszereplőtől alig néhány lépésnyi távolságra, a színpad széléig behúzott fekete függönyláb takarásában ülve hallgatta a jól ismert szavakat. Fél szemmel néha a szövegre pillantott, de inkább a színészt figyelte, hogy ha megakad, azonnal kisegítse a következő szóval... Az új bemutatókat és a műsoron tartott darabokat is beszámítva a Nemzeti Színház súgói öt-hét színdarabbal dolgoznak egy évadban. Ez ötszáz oldalnyi szöveg, de lehet hétszáz is. A szövegkönyveket pedig illik fejből tudni, hiszen előadás közben már nem lehet a hiányzó szavakat keresgetni.

Az ördög sem érti, hogyan alakul ki, mondjuk, egy szolid vidéki polgárcsaládban a színházfüggőség. Lehet, hogy a rendezői-dramaturgi pályáról ábrándozó nagyfiúról ragad rá a kisebbekre? A nagylányról, akit a városi pártbizottság nem javasol a jogi egyetemre, így bánatában a színművészetire felvételizik? Máig nem tudom a pontos választ, de tény, hogy a középső gyereknek – aki aztán a két kicsit is megfertőzte – már az volt legnagyobb kamaszkori élménye, hogy látta a Royal Shakespeare Company világhírű Lear királyát a Madách Színházban. 

Mitől érdekes ma Bertolt Brecht? Mit gondol erről a Nemzeti Színház új premierje kapcsán Udvaros Dorottya színművész, Zsótér Sándor rendező és Erdmut Wizisla irodalomtörténész. Ötéves a MITEM – egy hivatásos néző gondolatai: Osztovits Ágnes. A súgók titokzatos élete – riport a kulisszák mögötti világról. Nemzetiszínház-történeti kalauz, színháznovella és sok egyéb érdekesség található még a Nemzet Magazin legfrissebb számában.

Időtartamban, előadásszámban és nézőszámban is rekordot döntött az V. MITEM, a Nemzeti Színház idei nemzetközi színházi találkozója. Április 10. és 29. között 14 ország 29 előadása került színre a Nemzeti három színpadán.

A koncertszervezők is tudják: a csemegét a végére kell tartogatni. Idén ismét egy Nekrošius-rendezés zárta a MITEM-et, csakhogy most horvátul. A Zágrábi Nemzeti Színház vendégjátéka ismét egy ragyogó példa arra, hogy különböző kultúrák és színházi hagyományok találkozása milyen izgalmas eredményhez vezet. Csehov: Ivanov című művét az egyik legjelentősebb kortárs litván rendező, Eimuntas Nekrošius rendezésében este hattól láthattuk a Gobbi Hilda Színpadon.

A Rizsakov-tanítványok Három nővér-t játszottak: Csehov után szabadon, majd részt vehettünk életünk első Íliász-koncertjén. És ismét megtörtént az, ami két éve a jakutföldi Szergely Potapov rendezte Tiit előadásán.

A bábos-maszkos álmodozó és az abszurd-groteszk forradalmár: Don Quijote és Borisz Davidovics léptek színre a tizennyolcadik nap délutánján és estéjén egy német amatőr társulat és az Újvidéki Színház előadásában.