A Nemzeti Színház hírei

Öt nő él összezárva egy tanyán. Egyikük házasságon kívül született fiát is közösen nevelik. Megjelenik a kisfiú apja, és ebben a furcsa családban él az évtizedes afrikai misszionárius munkából hazatért nagybácsi is. Az összezártság, a férfinélküliség, az elfojtott és kitörni kész indulatok titkairól készít előadást Bozsik Yvette.

Alig két éve, 86 évesen hunyt el a 20. század második felének egyik legjelentősebb ír drámaírója, Brian Friel, aki nemcsak Írországban, de szerte a világban az angol nyelvű dráma „nagy öregjének” számított. Az író halálakor Írország államfője, Michael D. Higgins „az ír irodalom és gondolkodás egyik óriása”-ként méltatta, míg Enda Kenny ír miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „a Ballybegben játszódó legendás történetei a világ minden szegletébe eljutottak, Dublinból indulva egészen Londonig, a Broadway-ig és a mozivászonig”.

Ha létezne valamiféle digitális sikerindex-mutató, mely a nemzeti drámairodalmak termésének világszínházi bemutatóit, szakmai és kasszasikereit lélekszámra és földrajzi területnagyságra tekintet nélkül egységesen kezelné, minden bizonnyal az ír dráma vezetné a sikerlistát. Kis nép különös történelmi léte, anyanyelvvesztési fantomfájdalma, látomásokkal áldott életű, egyéni arcélű tehetségeinek hagyományból és modernségből építkező írásművészete egy évszázad alatt jelentős drámairodalmat teremtett.

Jóllehet, a Nagy Könyv felmérése alapján a magyar olvasók szerint a legnépszerűbb, mondhatnánk, legnagyszerűbb könyv gyermekek-felnőttek számára, különbségtétel nélkül – az egész világtermést számba véve, megelőzve a Pál utcai fiúkat, az Abigélt, a Harry Pottert és az Anna Kareninát, A rózsa nevét és a Varázshegyet –, a Gárdonyi Géza írta Egri csillagok, és jól esik ezen elgondolkodni, ma aligha merném kijelenteni azt, amit harminc-negyven évvel ezelőtt, a bizonyítás szükségessége nélkül bátran állítani mertem (volna), hogy nincs olyan tizenöt éves korát megélt magyar nyelven olvasó gyerek, aki az Egri csillagokat ne olvasta volna.

A közkedvelt irodalmi talk-show az első ízben megrendezésre kerülő Magyar Széppróza Napja alkalmából nagy írónk születésnapján Jókai Mórt igyekszik közel hozni a közönséghez kevésbé ismert vonásai tükrében. Hagyományainknak megfelelően a beszélgetéseket vetítés, zenei és színészi produkciók gazdagítják. Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, Tóth Marianna 59. évében elhunyt. Részvétünk a családnak, a barátoknak és kollégáknak! Ma búcsúztunk tőle a a Szent Pál templom temető-ravatalozójában.

Óvatosan, mert támadnak a vírusok! Ma Kurrah ágyban maradt, Tamás Olt helyett Sebestyén László Szabó ugrott be a Csongor és Tündébe, eljátszva eredeti szerepét (Dimitri) és helyettesítve Tamást! Bravúrosan sikerült. 

10 órától többféle kézműves foglalkozással és színházi jelmezpróbával várjuk vendégeinket. A büfé kínálata ezen a napon ízletes farsangi fánkkal bővül. A fő program 11 órakor kezdődik a Nagyszínpadon. A Legendák kertjében című  táncjátékot láthatják a Bekecs Néptáncegyüttes előadásában.

Munkatársunk 2018. január 9-én, életének 76. évében hunyt el. A Jászai Mari-díjas színművész 2002-2008 között volt tagja a Nemzeti Színház társulatának. Ma családja, barátai, kollégái kísérték utolsó útjára.

Idén újabb 19 településen alakult pajtaszínházi közösség. Az idei szemlén Városföld, Vásárosbéc, Kétsoprony, Hollóháza, Apátfalva, Magyaralmás, Dör, Monostorpályi, Atkár, Jásztelek, Tardos, Tar, Bag, Hedrehely, Újdombrád, Pálfa, Kissomlyó, Sümegprága, Milejszeg vett részt. Az első két év 43 színjátszó közösségéből 35 csoport továbbra is működik. Azóta 31 darabot állítottak színpadra és mintegy 120 településen léptek fel falunapok, fesztiválok, népünnepélyek keretében. A települések 42 százaléka ezernél kevesebb lakossal rendelkezik.