A Nemzeti Színház hírei

A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház hatodik éve adja át egy napra a nagyszínpadát a diákszínjátszóknak. Idén, a Magyar Kultúra Napját 10 budapesti középiskola, 176 tanulója ünnepli Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde színpadi feldolgozásával. A gálaest 2019. január 22-én, 19 órától kerül megrendezésre a Nemzeti Színházban.

Gyakran előfordul, hogy egy ötlet és megvalósulása közt évek telnek el. Így volt ez Dede Korkut Könyvénke magyar kiadásával is. Ám a közben lepergett évek nem teltek el haszontalanul: közben sikerült, habár sok küzdelem árán és akadályokon keresztül, egyet-mást tennünk a mű magyarországi ismertetése és népszerűsítése terén. Korkut legendája szerepel a VI. MITEM programján, Jonas Vaitkus rendezésében, az Auezov Kazah Állami Drámai Színház előadásában.

Silviu Purcărete újra a Nemzetiben! Elkezdődtek a Meggyeskert próbái. A bemutatót március másodikára tervezzük. A szereposztás parádés, érdemes tájékozódni a színdarab oldalán itt a honlapon.

Meggyőződésünk, hogy a közönség elismerése mindenekelőtt a darabnak szól, Székely János kétségbeejtően tiszta gondolatainak, éleslátásának, a sallangmentes dialógusoknak, a nyelv szépségének. Úgy tűnik, a sok színpadi és nyelvi bűvészmutatvány, sokszor cinikus mellébeszélés után, a néző kiéhezett a „komoly” szóra, értékeli, hogy felnőttnek tekintik. És Székely ezt teszi. Trill Zsolt élete talán legnehezebb szerepét kapta meg, és megint kiderült, hogy mindent tud nemcsak a színházról, hanem a világról és önmagáról is.

Jago felesége és Sára asszony. Két előadás, két nagyon különböző asszony, két egymástól távol eső karakter, de mindkettő megadja a maga válaszát arra a kérdésre: hol lehet a helye egy nőnek a férfiak világában. Amikor ez az interjú megjelenik, Söptei Andrea már túl van az Othello premierjén és készül a Sára asszony ősbemutatójára. Különleges alkalom: egy premier-portré dupla apropóval.

A tragédia bekövetkeztekor, krízishelyzetben sokszor végső kérdéseket teszünk fel magunknak. Sokáig szorongunk ezek miatt a megválaszolhatatlan kérdések miatt, de „a katarzis éppen arról szól, hogy a szívünkkel értünk meg valamit” – mondja Döbrentei Sarolta, a Sára asszony írója.

A marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkció, a Sára asszony egy kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila e szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. A rendező elmondja azt is, mi történik akkor, ha a néző többet tud, mint az előadás szereplői.

Ahol hit van, ott próba is lesz. Ahol fájdalom van, ott vigasztalás. Ahol elgyengülnek, ott van szükség a kegyelemre. A történet egy 19. századi magyar kisvárosban élő család és református gyülekezet hitéleti drámáján keresztül mesél a látható világ mélységeiről és a láthatatlan, de jelen való gondviseléséről. A dráma alakjainak főbb vonásait a szerző, Döbrentei Sarolta rajzolta meg.

Színpadra kerül Szarvas József élete, méghozzá a Nemzeti Színházban, ahova gyerekkora óta vágyott. Az előadást a könyvben szerzőtársa, egyébiránt színházi ügyekben régóta alkotótársa, Bérczes László rendezi: együtt kellett kitalálniuk, hogy ami a papíron működik, az hogyan fog életre kelni a deszkákon.

Poroszkálunk a földúton. Csípős hideg van, fúj a szél is, na nem vészes, inkább csak a jó meleg autóból kilépve esik kicsit rosszul a tél, ahogy így együtt ballagunk a kónyai tanyasor felé. Végigcsoroghatnánk akár autóval is, ki se kéne szállni, akkor is látnánk mindent. A sáros, kietlen földeket, a magányos, csupasz, szélfútta fácskákat, azt a néhány omladozó, halálraítélt házat…