A Nemzeti Színház hírei

A színház csodáját látjuk, pontosabban lényegét, pusztán a gesztus, a hang, az átélés embert, életet, történetet teremtő erejét, a képzeletünket felgyújtó varázslatot. Blaskó hangszínei, melyek mintha Ibsen ihletett, költői állapotából fakadnának, már-már a zeneiség hatását keltik…

Blaskó Borbála rendezésében egy már idős Peer Gynt tekint vissza az életére. Az eredetileg nagyszabású, számos karaktert felvonultató drámai költemény nála átalakul egy személyes és meghitt háromszereplős lírai játékká, egyfajta időutazássá, amely az emlékezésről szól. A rendező édesapja, Blaskó Péter ezzel visszatér egykori jelentős szerepéhez, ahogy Peer Gynt is hazatér itt – és hozza magával teljes életét.

Három Blaskó. Borbála rendező, a testvére, Bence festőművész, édesapjuk Blaskó Péter színművész. Közös darabjuk, a Grane bár Henrik Ibsen nyomán készült, de nem a fiatal Peer Gyntről szól, hanem az idősről, aki visszatekint életére. 

Megrázó drámaiság, egy nehéz múlt terhes örökségének őszinte feltárása, a túlélésért folytatott küzdelem és az élet feltétlen szeretete – ezek jellemezték a baskír színház előadását, amely egy kortárs fiatal kazah drámaíró művét hozta el a Synergy Fesztivál utolsó epizódjaként a Nemzeti Színházba. A produkció egy egyszerre fájdalmas és szép világba vezette a nézőket a kitűnő baskír színészek segítségével.

Idegengyűlölet, kirekesztés, megbélyegzés – Rainer Werner Fassbinder filmjének színpadi változata kapcsán joggal érezhetjük úgy, aktuális témát jár körül, holott A félelem megeszi a lelket című film 1973-ban készült el. A kölni Theater TKO adaptációja puritán kivitelezésben irányítja rá a figyelmet ezekre a problémákra. 

Gogol A köpönyeg című jól ismert elbeszélését dolgozta fel és vitte színre a Tbilisziből érkező Gribojedov Orosz Állami Dráma Színház, Avtandil Varszimasvili rendezésében. Szabó Csenge írása.

Bánffy Miklós A nagyúr című drámáját a színházi bemutató után tévéfilmre is feldolgozta és megrendezte Vidnyánszky Attila. A népvándorlás korát, Nyugat és Kelet harcát megidéző mű főhőse, a világtörténelem egyik legismertebb alakja, Attila, a hunok királya "a földkerekség ijedelme". A tévéfilm változatot két egyórás részben láthatja a Duna World csatornán október 11-én 22:30-tól.

Brutális Molière-adaptációt készített a neves belga rendező, Ivo van Hove a Comédie Française társulatával, és ezt a szót most nem valamiféle kattintásvadász megfontolásból használhatjuk. Valóban olyan feldolgozást láthatott a Nemzeti Színház közönsége két ízben is a világhírű teátrum előadásában, amelyben a korábbi interpretációkhoz képest jóval erőszakosabb, nyersebb viszonyokat ábrázolnak a jól ismert mű szereplői között.

Mit szólt volna Madách, ha láthatja azt az előadást, amelyben tizenegy nemzet fiataljai adták elő Az ember tragédiáját, sok nyelven szólva és különbözőképpen, mégis egy nagy egészet alkotva? A Színházi Olimpia Madách Projektjéről írt személyes hangú beszámolójában Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató meg is adja a választ...