A Nemzeti Színház hírei

Az Aranyhajú hármasok című drámakötet bemutatójával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak tegnap délután a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében, melynek házigazdája Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója volt. Az Aranyhajú hármasok című crossover folkopera dalszövegét a drámakötet és a színpadi mű szerzője, Toót-Holló Tamás író, zenei anyagát pedig Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt zeneszerzői alkották meg.

Nem a háború pusztítása, hanem a jóság, nem az alantas ösztönök, hanem a nehéz időben megőrzött tisztesség érdekel ebben a példázatban – mondja Avtandil Varszimasvili. A grúz rendező Bertolt Brechttel szemben nem az értelemre, hanem a szívekre kíván hatni.

Vasárnap a Roccó és fivérei című előadásunk végén hatalmas virágcsokorral köszöntötték kollégái és a színház igazgatója Barta Ágnes színművészt friss Junior Prima Díja alkalmából.  A Nemzeti Színház fiatal színésznője egyike annak az öt 30 év alatti tehetséges művésznek, akiket ebben az évben méltónak találtak az elismerésre a színház-, film- és táncművészet kategóriájában. A díjat szeptember 20-án vehették át a kitüntetettek. 

A Kossuth-díj a kulturális életben adható legmagasabb állami kitüntetés, jelenleg a művészi kvalitás legnagyobb hivatalos értékmérője. Gundel Takács Gábor újságíró, szerkesztő új beszélgetős pódiumműsor-sorozatának estjein egy-egy Kossuth-díjas művészt lát vendégül a MOMkult Kupolatermében, ahol nem csupán annak életpályáját mutatja be, hanem igyekszik mélységében megérteni, mitől válik valaki igazi művésszé, alkotóvá.  Az első est vendége Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

A kaukázusi krétakör két szerelmese elválni kényszerül egymástól. Talán ez Bertolt Brecht példázatának leginkább lélekhez szóló cselekményszála. A Grusét játszó Katona Kinga, és az ifjú lány szerelmét, Szimon Csacsavát alakító Bordás Roland beszél a próbák kihívásairól, a szív és az értelem harcáról és a német mű keleti értelmezéséről.

Sáska Gáspár, a helyi korcsmáros fia találkozik először Jeromossal, a messziről jött idegennel. Az ifjú Gáspárt alakító Kovács S. József Tamási Áron természetességéről, s arról, miért a korcsmáros fia a legjózanabb a faluban.

Jeromos esete azt mutatja, hogy még a rossz szándék is képes tévútra menni – mondja a Tündöklő Jeromos címszerepét alakító Schnell Ádám, aki szerint Tamási Áron szövegének tisztaságát a beregszászi színészek segítették méltó módon megszólaltatni. De mi van akkor, ha az ördög pálinkázni kezd?

A székelykedés aláásná Tamási Áron igazságát – mondja Márkó Eszter rendező, aki szerint a Tündöklő Jeromost nem aktualizálni kell, hanem meghallani. A Nemzeti Színház és a beregszászi színház közös produkciója a Gyulai Várszínházban tartott nyári bemutató után „hazatalál” a Nemzeti Színházba.

Bertolt Brecht kedvelte a tandrámákat, a mesés történeteket. Szívesen írt példázatokat, ha olyan kérdések megválaszolásának lehetőségére és lehetetlenségére próbálta ráirányítani olvasói, nézői figyelmét, mint például az igazság, a jóság, az önzetlenség, az őszinteség, a szeretet és hasonló erkölcsi értékek. A kaukázusi krétakör-t a Nemzetiben legutóbb 1990-ben játszották: Csiszár Imre rendezésében Kubik Anna, Bubik István, Cserhalmi György főszereplésével.

Nagy volt az érdeklődés, közel ezren vettek részt a Nemzeti Színház nyílt napján, amelyet általában a magyar dráma napjához kapcsolódva rendez a teátrum, a pandémia miatt utoljára 2019-ben volt hasonló. Idén egy másik évforduló is apropót adott az ünneplésre: 20 éves a színház Duna-parti épülete, a nyílt nap programjai részben ehhez is kötődtek.