A Nemzeti Színház hírei

Mi köze Brechtnek a tőzsdéhez? Milyen lesz Szűcs Nelli Kurázsi mamája? Bánffy Miklós – diplomata, művész, nagyúr? Hova vágtat Peer Gynt lovacskája? Miben adott példát Őze Lajos? És sok egyéb érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin januári számában.  

Tisztelt közönségünk! Áldott, békés Karácsonyt kívánunk mindnnyiuknak Berettyán Nándor: Jézus Krisztus, ha erre jársz című versével. Fogadják szeretettel Katona Kinga színművésznő tolmácsolásában.

Lezárult a Nemzeti Színház belső vizsgálata a november 10-én Horváth Lajos Ottóval és Szász Júliával történt baleset kapcsán. Ebből az alkalomból adott interjút Vidnyánszky Attila a Magyar Nemzet újságírójának. 

Karácsonyról, az idei évadról, a pár héttel ez előtti fájdalmas balesetről, a  színművészet szakos hallgatókkal való együttműködésről beszélt a Nemzeti Színház vezérigazgatója év végi interjúnkban.

Fókuszban a X. Színházi Olimpia tanulságai. Címek a tartalomból: A látás művészete - A színház öt kontinense - A testben élő kultúra - „Ez korántsem egy passzív, enervált generáció” - „Ami az imént történt, máris történelem” - A háború és a kortárs grúz színház. 

Dózsa Lászlót 81 éves korában érte a halál. Az Újpest Színház korábbi művészeti vezetője, főrendezője, érdemes és kiváló művész volt.  Megkapta az Újpestért Díjat és Budapest díszpolgává is megválasztották. A debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Népszínház mellett a Nemzeti Színház (1983–1991) társulatát is erősítette. A 2016-ban bemutatott Tóth Ilonka című darabban Grisin, szovjet alezredest alakította a Nemzeti Színházban. Számos mozi- és tévéfilmben is láthattuk. Szinkronszínészként is maradandót alkotott. Dózsa László színművész, rendező, érdemes és kiváló művész búcsúztatása 2024. január 12-én 14 órakor lesz a Fiumei úti sírkert ravatalozójában.

114-en érkeztek szombaton a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumból és a farkaslaki Tamási Áron Egyesülettől a Nemzeti Színházba. A külhoni látogatók vasárnapig több színházi programon is részt vettek.  

A huszas évek Vszevolod Mejerhold rendezői pályájának érett korszaka. Ekkor rendezi meg A revizort^[1] is, melyet 1926. december 9-én mutatnak be az immár a róla elnevezett Állami Színházban.

A nemzet színpadra állításai – amikor 2013 szeptemberében a Szcenárium első száma megjelent, Imre Zoltánnak ez a beszédes című kötete tartotta lázban a hazai színházi közéletet.

Azzal, hogy Madách-projektünkkel tizenegy ország színinövendékeit szólítottuk meg, részemről el is dőlt, hogy a Tragédiát emberiség-drámaként viszem színre. Hiszen ezek a diákok, Kairótól Torontóig, Tbiliszitől Liverpoolig, az emberiséget, mai világunk egészét képviselik.