A Nemzeti Színház hírei

A magyar kultúra napja mostantól hivatalosan is nemzeti emléknap lett! Az ünnepi műsorra az Országház üléstermében kerül sor. A Magyar Televízió élőben közvetíti 16:00 órától, 17:00 órakor pedig – körkacsolással – az egész Kárpát-medencében elszavaljuk együtt a Himnuszt!

A hírhedt nőcsábász, Don Juan és inasa, Sganarelle az irodalomtörténet egyik ikonikus párosa. De kik ők egymásnak? Úr és szolgája, szabados életű nemes és az ő lelkiismerete, hódító és cinkosa? Egy biztos: klasszikus vígjátéki felállás. Erről a különleges viszonyról beszél a címszerepet alakító Bordás Roland, és a darabbéli szolgát megformáló Rácz József.

A Mester és Margarita bemutató sikerrendezése után Molière Don Juan című komédiáját állítja színre Aleksandar Popovski. De ki szerinte a világirodalom legnagyobb csábítója, és miért izgalmas az alakja napjainkban is? És miért nem éri be a rendezés a Molière által megalkotott öt női karakterrel? Ki lehet a titokzatos asszony?

Hogy Don Juan mint történelmi személy létezett-e, azt pontosan senki sem tudja, de az biztos, létezhetett volna. A vakmerő nőcsábász hírében álló, a valláserkölccsel mit sem törődő spanyol nemesről már a középkorban is mesélhettek az emberek.

Madách Imre kétszázadik születésnapja kapcsán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből — tizenöt monitoron kínál összeállítást. Formaként pedig Mira János Jászai-díjas díszlettervező látványterve ad színházi keretet – mint önálló installáció – a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában.

Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...

A Magya Kultúra Napja tiszteletére a Nemzeti Színház ebben az évben is szélesre tárja kapuit az ország felnőtt színjátszó csoportjai előtt, bemutatkozási lehetőséget adva a legjobbaknak. A Pajtaszínházi Szemle előadásai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.

Gerő András történész a 2014/15-ös évadban a Nemzeti Színház „hivatásos” nézője volt. Minden premiert megtekintett, és a Nemzeti Magazin Nézőpont rovatába megírta róluk a véleményét. Tetszett neki az ötlet: egy intézmény a saját lapjába felkér két embert (Gerő rovattársa Horkay Hörcher Ferenc volt), hogy egy évadon át szabadon írják meg, amit a látottakról gondolnak.

Platon dialógusában, A lakomában Erósz kettős identitása, kétféle „portréja” rajzolódik ki: A „közönséges” Erósz egyes források szerint egy részeg halandóval bujálkodó koldusasszonytól, Peniától született, méltán nevezhető hát József Attila nyomán a „szépség koldusának”.

A kaukázusi krétakör esetében a nagy kérdés, hogy ki az igazi anya. De amíg ebben az ügyben eljutunk az utolsó felvonásig, végül a krétakör megrajzolásáig, nagy utat jár be a néző térben és időben. Ráadásul szembesülnünk kell mindenféle gonoszsággal, hamissággal, önzéssel és hasonlókkal, mert ezek is emberi tulajdonságok, még akkor is, ha embertelen következményekkel járnak.