A Nemzeti Színház hírei

Idén is a Nemzeti Színházban adták át a Gyulai Önkormányzat és a Gyulai Várszínház díjait. Az eseményre a III. Richárd budapesti bemutatója után került sor a Gobbi Hilda Színpadon.

Nem egy szabad, unalomból fakadó elhatározásról van szó, hanem egy olyan világról, amelyben nem lehet másnak lenni, mint gonosznak. Ez a mi valódi kérdésünk. Nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik - írja Vecsei Miklós, a darab (újra)fordítója, az előadás szövegkönyvének szerzője.

Január 13-tól új önálló est látható a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában. Olt Tamás - ahogy ő írja - Rejtő Jenős, sanzonos, kalandos, légiós, fordulatos, tizennégy karátos estje, zenékkel és minden bizonnyal! Jó szórakozást kívánunk hozzá! Íme a szerző, rendező, szerkesztő és előadó ajánló sorai.

„A valóság-történelem-színjáték hármassága, az érvek-ellenérvek rendszere végigvonul a darabban. Erre különösen alkalmas a kaotikus, az időrendet felbontó, a figyelmet egyszerre több érzékterületről (hang-látvány) megragadó, karneválszerű rendezés.” (Balázs Géza)

„…színdarab volna – csakhogy nem az. Hanem nem tudom, mi: az ’56-os forradalom megidézése hang- és fény-effektekkel, film- és zenerészletekkel, »realisztikus« és stilizált mozgással, Tóth Ilona tragikus, kibogozhatatlan, föltárások dacára is mindörökre föltárhatatlan történetén keresztül…” (Kukorelly Endre)

Ürügy vagy „szereplő” a történelem a színpadon? Beszélhetünk ma is történelmi drámákról? Hogyan jelenik meg a múlt a színpadokon ma? Feladata-e a Nemzeti Színháznak a múlttal való foglalkozás? A témáról Gerő András történész, Horkay Hörcher Ferenc politikai filozófus, esztéta és Vidnyánszky Attila rendező-igazgató beszélgettek.

A színház, ahogy Sztanyiszlavszkij bizonygatta folyton – kollektív művészet. Ha valaki azt akarja, hogy „színházban játsszon”, tudatosítania kell magában, hogy minden különlegessége, egyedisége mellett egy nagyobb egész részeként kell léteznie.

A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon együttműködésével, ismét megrendezi a Versünnep Fesztivált. A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Művészeti Akadémia támogatja. A rendezvénysorozat tizenkét éve indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar nyelven született irodalmi alkotásokra és népszerűsítse a művészi versmondást, mely képes minden magyar anyanyelvű embert összekapcsolni téren és időn keresztül egyaránt.​ Döntő a Nemzeti Színházban 2017. április 9-én 

Történelmi drámák – történész, filozófus és rendező szemmel. Nézőpontok – Balázs Géza, Kukorelly Endre. ’56 és a Nemzeti. Mécs Károly és Lengyel György színháza… és még sok más a Nemzeti Magazin legfrissebb számában. Keresse a Nemzeti Színházban, a jegyirodánkban, országszerte a nagyobb Alexandra könyvesboltokban és online.

Ritka alkalom, hogy két élvonalbeli budapesti színházban egyidejűleg látható ugyanaz a mű. Az Európa-szerte egyre népszerűbb kortárs szerző, Ivan Viripajev Részegek című darabját Gothár Péter rendezésében a Katona József Színház tavaly decembere óta tartja műsoron a Kamrában, s idén novemberben a Nemzeti Színház is bemutatta. E beszélgetés folyamán mindenek előtt Viktor Rizsakov Nemzetiben született interpretációjáról lesz szó, de magából a drámából kiindulva természetesen érintjük azt a kérdést is, hogy miben különbözik a két rendezői felfogás.

Új látásmódot hozott a kortárs orosz drámában az író Ivan Viripajev és a rendező, Viktor Rizsakov együttműködése, amióta első közös nagy sikerük, a kultikussá vált Oxigén bemutatásra került. Viktor Rizsakov különböző színházakban Viripajev szinte valamennyi drámáját színre vitte már; a Nemzeti Színházban 2016. november 19-én volt a Részegek premierje. Az orosz színházi életről, a darabról és az alkotói munkafolyamatról Kozma András dramaturgot, a darab fordítóját kérdeztük.