A Nemzeti Színház hírei

Nyolcvan éves korában, szerdán hunyt el Szersén Gyula Jászai Mari- és Tolnay Klári-díjas színművész. Gazdag pályafutása során negyven évig játszott a Nemzeti Színházban, amely diplomája megszerzése után, 1965-ben azonnal szerződést ajánlott neki. Tehetségét rengeteg szerepben mutatta meg az évtizedek alatt, nem csak a színházban, hanem játék- és tévéfilmekben, a Magyar Rádió hangjátékaiban és különböző szinkron feladatokban. Szersén Gyulát a Pesti Magyar Színház és a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Végső búcsúztatásáról később születik döntés.

Törőcsik Mari és családja, illetve a Nemzeti Színház arra kéri a közvéleményt és a rajongókat, hogy ne terjesszenek valótlan híreket. A színművésznő kórházban van, állapota kielégítő. Kérjük Önöket, tartsák tiszteletben magánszféráját, hogy teljes nyugalomban tudjon gyógyulni.
Köszönettel, a Nemzeti Színház Kommunikációs Osztálya

Októberben, ha a járványhelyzetből végre kilábal a világ, a Nemzeti Színház színpadára léphetnek az V. és VI. Nemzeti VERSeny legjobbjai. Mert ugyan a 2020. évi VERSeny élő szuperdöntőjét halasztani kellett, a 2021. évi VERSeny elindul, s az elődöntő és a középdöntő, az eddigi évek gyakorlatának megfelelően, idén is online zajlik. A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete közös Nemzeti VERSenye egyre népszerűbb: jellemzően több százan jelentkeznek versvideókkal, a legjobb versklipeket pedig tízezrek nézik az interneten.

Gratulálunk Mécs Károlynak, Szarvas Józsefnek és természetesen valamennyi kitüntetettnek! Mécs Károly színművész Kossuth-nagydíj, Szarvas József színművész Kossuth-díj, Párkányi Raab Péter szobrász szintén Kossuth-díj elismerésben részesült. Szabó K. István Jászai Mari-díjas lett.

1980-tól 85-ig voltam egyetemi hallgató a műszaki egyetem építőmérnöki karán, s amikor végeztem, az építőiparban helyezkedtem el. Akkoriban ez volt a kitaposott út, ha valaki nem akart esetleg az egyetemen maradni tanítani. Itt dolgoztam 1987-ig, irodaház, vonalas műtárgy, csatorna, ilyesmikkel kellett foglalkoznom munkahelyi mérnökként. Eközben visszahívtak a ’86-os év őszén tartalékos tiszti szolgálatba (rendszerváltás előtt voltunk még), és ott kiképeztek kontinentális ballisztikus rakéta-bemérő tisztnek, ami az én esetemben majdnem jogos volt, hiszen mérnöki végzettséggel bírtam, de a behívottak között sokféle szakember volt, a testnevelő tanártól a filozófusig.

A színész korábbi vidéki környezetéről, az őt ott érő kulturális hatásokról és emberi kapcsolatairól nagyon keveset tudunk. Első levele 1834-ből maradt ránk, de a későbbi évekből származó források sem adnak sok támpontot arra nézve, hogy a vándorszínészi évek alatt kivel ápolt baráti viszonyt, a szakmai körön kívül kikkel ismerkedett meg és járt össze. A kevés megbízható adat értelmiségi körökből származó barátokat mutat, például Bothos Istvánt és Krizbay Miklóst.

„Úgy vélem, csakis egy szerelmes férfi lehetett képes olyan művet írni, mint a Rómeó és Júlia”, írta Henry David Gray amúgy komoly filológiai felkészültségről tanúskodó 1914-es tragédiaelemzésében. A Szerelmes Shakespeare című 1998-as film pontosan erre az elképzelésre épül, bár az már korántsem biztos, hogy halálosan komolyan is gondolja azt. A következőkben a filmet invenciózus Erzsébet-kori életrajzi fikcióként, spekulatív keletkezéstörténetként és egyszersmind posztmodern farce-ként fogom értelmezni, amely egyszerre rekonstruálja a mű megírása mögött álló élményt és hangsúlyozza a szóban forgó konstrukció utólagosságát.

A kultúrkritika nem az újkori gondolkodás találmánya, nem az ancien régime után megszülető új társadalom és politika fölötti kételkedés hozta létre. A kultúrkritika a kultúra természetes önreflexiója. A középkori világkép mindkét ősforrásában: a kereszténységben és az ókori filozófiában bőséges anyagot találhatott ahhoz, hogy saját korát pellengérre állítsa. Nem annyira a filozófusok művei, hanem a mindig is népszerűbb filozófus-életrajzok tették ismertté a fennálló világrendet és annak kultúráját megkérdőjelező tudósokat.

Februári lapszámunkban Kelemen János tanulmánya Dante Alighieri szerelemfilozófiáját az Isteni színjáték egyik leghíresebb énekén keresztül közelíti meg, mely a tragikus sorsú szerelmespár, Francesca és Paolo történetét beszéli el.

Szombat este a SzíDoSz - Szinkron Alapszervezete (SziA) által szervezet díjátadón 16 kategóriában adták át a Szinkronikum díjakat: A Legjobb színésznek járó elismerést az illusztris zsűri Rátóti Zoltánnak ítélte oda a Joker című filmben nyújtott alakításáért. Gratulálunk!