Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Erdélyi turnén a Vitéz lélek

A szerző, Tamási Áron szülőföldjén, több mint 2000 nézőt vonzó, teltházas előadásokkal turnézik Vitéz lélek című produkciónk. Március 20-án a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, 21-én Farkaslakán, a Tamási Áron Művelődési Házban, 22-én Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban, 23-án pedig Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában  kerül színre a darab, mely Vidnyánszky Attila első rendezése volt a Nemzeti Színház igazgatójaként 2013 őszén. Marosvásárhelyen és Tamási Áron szülőfalujában, Farkaslakán, Vidnyánszky Attila is ott lesz, hogy köszöntse a nézőket.

 

Barta Ágnes és Trill Zsolt

A Vitéz lélek eddig hatvannégyszer került színre, a Nemzeti Színház nagyszínpada mellett számos alkalommal vidéki meghívásoknak téve eleget.  A mostani turnéra vasárnap indult útnak az előadás 14 színésze és a 31 fős műszaki személyzet.

Tamási Áron egy novellája átdolgozásaként írta példázatát 1940-ben, abban az évben, amikor a Trianonban elszakított Észak-Erdély és Partium visszakerült az anyaországhoz. Nem sokkal később a budapesti és a kolozsvári Nemzeti Színház is műsorára tűzte az újrakezdésről szóló színdarabot, melyben az emberi tisztesség és hit ereje, a házépítés gesztusa, és a darab boldog befejezése is reménykeltő volt abban a történelmi helyzetben.

A mű középpontjában önmagunk és az egész magyarság lelki újjászületése áll. Balla Péter, a dráma főszereplője az első világháború után, hosszú idő elteltével hazatér falujába. Senki sem várja. Sári, a szomszédasszony néz csak rá időnként. Édesanyja meghalt, jegyese férjhez ment, mert azt hitte, Péter már nem él, otthona és gazdasága romokban hever. Egész életét elölről kell kezdenie. Tudja, hogy ekkora munkához hit és alázat kell, ezért nem rangot adó lovat, hanem szamarat vásárol, hogy nekilásson a sok-sok teendőnek. Csakhogy a falu népének a szemét szúrja az igénytelen jószág, méltóságukon alulinak tartják. Hiába győzködi őket, hogy a kereszt jele ott van az állat homlokán, és hogy Jézus is szamárháton vonult be virágvasárnap Jeruzsálembe, az emberek hajthatatlanok. A falu apraja-nagyja gonosz tervet eszel ki a szamár ellen, aki egyszer csak szőrén-szálán eltűnik. Péter onnan kap segítséget, ahonnan nem vár: Ambrus, a tehetős gazda ad neki pénzt, ha lélekben feleségül veszi régen elhunyt lányát. Péter beleegyezik az alkuba, csakhogy a hús-vér, gyönyörű Boróka meghódítja a szívét. A lánynak is kedvére van Péter, de Lázár nem akarja hozzáadni Borókát, mert féltékeny szerelemmel szereti, ugyanis ő nem az „igazi” apja, hanem csak a mostohája. Ám kiderül, hogy Boróka nem más, mint Ambrus holtnak hitt lánya, így egybekelésüknek nincsen akadálya. A falu közösségében is változás áll be, csodák történnek, amit a nép a szamárnak tulajdonít. Tűvé tesznek érte mindent, végül a csacsi, amilyen furcsa módon köddé vált, ugyanolyan titokzatosan kerül elő.

 

Szereplők: Balla Péter – Trill Zsolt, Lázár – Horváth Lajos Ottó, Ambrus – Rubold Ödön, Boróka – Barta Ágnes, e. h., Nikita – Szélyes Ferenc m. v., Sári – Nagy Anna m. v., Kristóf – Tóth László, Rozáli – Trokán Nóra m. v., Panna – Tóth Auguszta, Csorba – Varga József, Büllents – Újvári Zoltán, Gyerekek: Demény Ákos, Demény Máté, Herédi Mátyás. 
Hangfelvételről közreműködő zenészek: Pál István (hegedű), Kiss Gy. László (tárogató, klarinét), Réman Zoltán (szoprán és altszaxofon), Bognár András (ütőgordon), Horváth Balázs (nagybőgő), Csergő Domokos (dobok, ütőhangszerek), Könczei Árpád (zongora, elektromos orgona). 
Zeneszerző: Könczei Árpád, díszlet: Olekszandr Bilozub, jelmez: Balla Ildikó, dramaturg: Szász Zsolt. 
Rendező. Vidnyánszky Attila.

(2017. március 20.)