A Történelem fája növekszik: az élet és a halál táplálja. Körülötte gyerekkatonák és imádkozó szerzetesek táncolnak együtt hadvezérekkel, egy magányos anyával és egy költő lányával, aki gyerekként arról álmodozott, hogy együtt repül majd az apjával.
Két mesélő mutatja be és kommentálja a jeleneteket és karaktereket: a szír sivatagban két jazidi szerzetes elültet egy körtefát, hogy visszacsalogassák az eltűnt madarakat. Nigériában egy anya egy fa árnyékában pihen, amely a felejtés fája – karjaiban egy tökbe rejtve lánya fejét tartja. Egy európai hadvezér elmagyarázza egy afrikai hadvezérnek, hogy miért szükségesek az etnikai tisztogatások – az afrikai ezután emberáldozatot mutat be, hogy a saját gyerekhadseregét sebezhetetlenné tegye, mielőtt harcba indulnak. Egy lány a babáival játszik a fa körül, amit az apja ültetett, amikor ő megszületett, és azon gondolkodik, vajon a madarak milyennek látják a földet a levegőből.
Ebben az előadásban a Történelem fája végül lehajol a körték súlya alatt, és otthont kínál a madaraknak, amelyek a nézők feje fölött szállnak. De miféle madarak ezek?
Különleges előadással érkezik a Nemzeti Színházba a világhírű Eugenio Barba társulata, az Odin Teatret, amely a dániai Hostebróban működő Nordisk Teaterlaboratorium magja. A soknyelvű produkció létrehozatalában olasz, angol, dán, amerikai, kanadai, indiai, indonéz, francia, kolumbiai, perui, argentin, brazil, chilei, spanyol, finn, lengyel és magyar szereplők, közreműködők vettek részt. A próbafolyamatba az Odin „szentélyében” ezúttal civilek is bekapcsolódhattak (amire eddig nem volt példa), és kérdéseikkel, észrevételeikkel belefolyhattak a színpadi történet alakulásába.
Az előadás a hostebrói bemutató után először a budapesti Nemzeti Színházban látható, majd a dániai Ringkøbingben és Wrocławban az Európa Kulturális fővárosa eseményeinek keretében.
Eugenio Barba társulata tavaly a Nemzeti Színház fesztiváljának, a MITEM-nek volt a vendége a The Chronic Life (Krónikus Élet) című előadásával. A Nemzeti Színház Kiskönyvtára sorozatban olvashatók Barba írásai a Hamu és gyémánt országa című kötetben.
Eugenio Barba
1936-ban született Olaszországban, Gallipoliban nőtt fel. 1954-ben Norvégiába emigrált, ahol hegesztőként és tengerészként dolgozott. Közben francia és norvég irodalomból és vallástörténetből szerzett diplomát az Oslói Egyetemen. 1961-ben Lengyelországban rendezést tanult a Varsói Állami Színiiskolában, majd egy év elteltével Jerzy Grotowskihoz csatlakozott, aki akkoriban a Tizenhárom soros Színház igazgatója volt Opoléban. Barba három évet töltött Grotowski mellett. 1963-ban Indiába utazott, hogy tanulmányozza a kathakalit, a nyugati világ számára addig még ismeretlen színházi formát. 1964-ben hozta létre az Odin Színházat, ahol az elmúlt ötven évben 76 produkciót rendezett, a kultúrák sokszínűségét hirdető Theatrum Mundi Társulattal kiegészülve. 1974 óta kifejlesztett egy olyan egyedi módszert, amely képes különböző társadalmi rétegek és kultúrák, közösségek és intézmények között hidat teremteni egyetlen színházi előadáson belül.
1936-ban született Olaszországban, Gallipoliban nőtt fel. 1954-ben Norvégiába emigrált, ahol hegesztőként és tengerészként dolgozott. Közben francia és norvég irodalomból és vallástörténetből szerzett diplomát az Oslói Egyetemen. 1961-ben Lengyelországban rendezést tanult a Varsói Állami Színiiskolában, majd egy év elteltével Jerzy Grotowskihoz csatlakozott, aki akkoriban a Tizenhárom soros Színház igazgatója volt Opoléban. Barba három évet töltött Grotowski mellett. 1963-ban Indiába utazott, hogy tanulmányozza a kathakalit, a nyugati világ számára addig még ismeretlen színházi formát. 1964-ben hozta létre az Odin Színházat, ahol az elmúlt ötven évben 76 produkciót rendezett, a kultúrák sokszínűségét hirdető Theatrum Mundi Társulattal kiegészülve. 1974 óta kifejlesztett egy olyan egyedi módszert, amely képes különböző társadalmi rétegek és kultúrák, közösségek és intézmények között hidat teremteni egyetlen színházi előadáson belül.
(2016. szeptember 28.)