A Nemzeti Színház hírei

„Ilyen színházi villámcsapást, mint amilyen az Urbán András által rendezett Hazafiak, ez a Nemzeti Színház és annak közönsége régóta, már nagyon régóta nem tapasztalt.” Zlatko Pavkovic (Danas) A szerb kritikus így ünnepli az előadást. Lássuk, mi rejlik e darab újszerűsége mögött – számunkra is.

Két bemutató próbái kezdődtek el a Nemzetiben. Az évad utolsó premierje Edmond Rostand világhírű darabja lesz, a Cyrano de Bergerac. Rendezője David Doiashvili, akinek egyéni látásmódját a Szentivánéji álom című produkciónkból már sokan ismerik és kedvelik. A bemutatóra a tervek szerint május közepén, tehát a MITEM után kerül sor. A másik olvasópróbán Ingmar Bergman mondatait ízlelgették a művészek. A szintén világhírű svéd filmrendező Szenvedély című filmnovellája az alapja Kiss Csaba szövegkönyvének és rendezésének.

Mire jó egy fesztivál? – elmondja Marton László és Vidnyánszky Attila. Megnézik, megírják, ajánlják – kulturális újságírók a MITEM-ről. Mit kérdezne egy kávéházi szegleten József Attilától? – Hobo-portré. Nézőpontok a 6-os című előadásról (drMáriás, Száraz Miklós György). Tragédia és pedagógia – tanárok Madách és műve hasznáról. Szív Ernő novellája – és sok egyéb olvasható még a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.

Budapest, 2016. március 16., szerda (MTI) - Boldogító érzésnek nevezte Almási Éva Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész az MTI-nek adott szerdai interjújában, hogy a "szakma krémje" a nemzet színésze elismeréssel tüntette ki.

Szerdán délután másfél órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Psota Irén helyére Almási Évát választották meg.

A dráma nemét a költészet, faját a szín (ezáltal a cselekvő élet ábrázolását értvén) teszi. Innen világos, hogy a színmű a költői műnek alá van rendelve; s míg a költői lélek nélkül alkotott színműveket elemészti az idő, maradandók azok, melyek, habár nem felelnek is meg a dráma kívánatainak, költői belérték által tartalmasak; vagy más szavakkal: a nem megmarad, míg a nemtől igen elszakadott faj magát önerejével fenntartani képtelen. Goethe Tassója becses marad, ha színre nem való is, míg sok zajütő színdarab első fellépésekor már arcán viseli a halál színeit. Ide járul, hogy a költészet törvényei alól felszabadult színi hatás könnyen aljasodik, vagy elvadul, hasonló lesz a partatlan árhoz, mely ragad és iszapol, kártékonyságához képest kevés hasznot hajtó.

Valérie Dréville francia és Trill Zsolt magyar színművésszel beszélget színházi útjukról Rideg Zsófia és Verebes Ernő dramaturgok Valérie Dréville korunk egyik legjelentősebb francia színésznője, a MITEM-en Arkagyina szerepében láthatjuk őt Ostermeier Sirály rendezésében. Trill Zsolt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház alapítói közé tartozik. Pályafutása a kezdetektől összefonódik Vidnyánszky Attiláéval. A MITEM-en két előadásban is láthatjuk (Galilei élete, Don Quijote)

"A magyar nyelv semelyik másik nyelvvel nem rezonált. Mintha az Atlantisz maradványa lett volna, olyannak hallottam: nagydarab elsüllyedt földnek…” (Valère Novarina)

A „Metamorfózis” elnevezés egyrészt utal Kantornak a MITEM ideje alatti kiállításon bemutatott művészeti korszakváltásaira - a happeningektől a halálszínházig -, másrészt több szempontú megközelítésre invitálja a beszélgetésen résztvevő kutatókat.

Ez a délután kitűnő alkalom arra, hogy a belessünk a kínai tradicionális színház színfala mögé. A Csuanju opera történetével, technikáival megismerkedve - a különleges sminkeléstől, a jelmezek valamint a férfi és női mozgásformák jelentéséig - a néző mélyebben átélheti a Csuanju opera vonzerejét.