A Nemzeti Színház hírei

Bán Ferenc építőművész, Kalász Márton költő, műfordító, Koltai Lajos operatőr, Mécs Károly színművész és Varga Imre szobrászművész lépett a Nemzet Művészei közé, a díjat csütörtökön a Pesti Vigadóban adta át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke. Szeretettel gratulálunk a kitüntetetteknek!

A színész önmagam meghosszabbítása, hiszen ha kapcsolatot akarok teremteni egy másik személlyel a színházon keresztül, csak egy alteregón keresztül tehetem meg – mondja az Odin Teatret alapítója és rendezője, Eugenio Barba. A legendás alkotó és társulata tavaly a MITEM-en vendégszerepelt, idén ősszel pedig legújabb előadásukat mutatták be öt alkalommal a Nemzeti Színházban.

Fehér Tibor a Nemzeti Színház egyik legfiatalabb és a fiatalok között az egyik legsikeresebb művésze. Azt mondja, neki még a bukás is jókor jött. Szerinte minden egyes előadásba bele kell dögleni, csak akkor ér valamit ez az egész színészmesterség. Amikor leültünk beszélgetni még „csak” Farkas-Ratkó-díjas volt, mire az interjú elkészült, már Junior Prima lett.

Kifecsegik az életüket vagy komolyan meggyónják a sorsukat? Kiszabadulnak a társadalom keretei közül? Felszabadulnak vagy csak elszabadulnak a színdarab figurái? A részegség metaforájáról, a mámor nyújtotta perspektíváról és a másnapokról is beszélgettünk a Részegek rendezőjével, Viktor Rizsakovval.

Pál Lajos börtönzenészként segíti a Földes László Hobo által alakított kultúrost A Gulag virágaiban, aki azt a feladatot kapta, hogy a barakkban méltó módon ünnepeljék meg a nagy októberi szocialista forradalmat. A rabok névtelenül, jelige alatt küldözgetik be az alkotásaikat, és ezekből próbálják összeállítani az ünnepi műsort.

Valamilyen formában mindig foglalkoztatott a Gulag témája, vettem egy-egy könyvet, elolvastam, de talán most vagyok elég bátor hozzá, hogy szembenézzek vele – mondja Rácz József, aki A Gulag virágaiban Lenin megidézése mellett leginkább hivatalos szövegeket tolmácsol majd, és azokból olvas fel néhányat, amelyeket a rabok küldenek be, hogy a táborban méltó módon „ünnepeljék” meg november hetedikét. Ezek az alkotások a Gulag egyedülálló virágai.

– Hobónak mindig vannak tervei! Felhív, küld egy sms-t vagy összefutunk, és már mondja is, mivel foglalkozik, amiből estet, darabot lehetne csinálni. Sőt, kiderül, hogy már írja is. Évek óta foglalkoztatta, hogy a Gulag táboraiban, a legkegyetlenebb körülmények között is születtek versek, dalok.

A Halj meg és nagy leszel után újabb zenés esttel, egy tragikomédiával lép a nézők elé Földes László Hobo. Az ártatlan milliókat, köztük sok százezer magyart is elnyelő és megsemmisítő Gulag világát dolgozza fel. Illetve annak egy kis abszurd szeletét: a rabokat felszólítják, hogy szereplőként vagy szerzőként vegyenek részt a november hetedikei, ünnepi műsorban. Éltessék azt, ami el akarja őket taposni. Személyes érintettségről, a lágerek társulatairól és az emlékezés fontosságáról beszélgettünk.

A Mark szerepét alakító Trill Zsoltot közel egy évtizedes alkotói kapcsolat fűzi Viktor Rizsakov rendezőhöz. Éltek már át kudarcokat, de a POSZT legjobb előadásának díját is együtt hódították el a Nemzetiben is látható Fodrásznő című darabbal, amelyet nemrég játszottak századjára. A színművészt a próbafolyamat elején kérdeztük az orosz rendezőről, a közös játékról és Markról, a részeg értelmiségiről.

Miért jár az ember színházba? Hisz’ sok darab végét már amúgy is ismerjük. Mert tanultuk a középiskolában, vagy mert már elmesélte valaki. Aztán az is lehet, hogy csak homályosan dereng valami. És akkor jön a csalódás, amikor kiderül, hogy mégsem úgy ér véget a történet, ahogy mi azt vártuk. Vagy dühöngünk, mert arra gondolunk, hogy már ezt is megváltoztatták (mármint a darab végét). A rendező, a dramaturg, a fordító vagy mit tudom én, kicsoda. Valaki. Ráadásul tuti, hogy a szerző tudta nélkül. Hová tart ez a világ?! – ólmosodik el ilyenkor a szívünk, és érezzük, ahogy még az a kevéske remény is elpárolog belőle, ami eddig így-úgy működtette volt.