-
A hírhedt nőcsábász, Don Juan és inasa, Sganarelle az irodalomtörténet egyik ikonikus párosa. De kik ők egymásnak? Úr és szolgája, szabados életű nemes és az ő lelkiismerete, hódító és cinkosa? Egy biztos: klasszikus vígjátéki felállás. Erről a különleges viszonyról beszél a címszerepet alakító Bordás Roland, és a darabbéli szolgát megformáló Rácz József.
-
Moszkvától Jeruzsálemig, egy elmegyógyintézettől az ördög báljáig, a bűntől a feketemágián át a szerelemig – és még sorolhatnánk, hol mindenhol játszódik, és mi mindenről szól A Mester és Margarita. Bulgakov regényének aktualitásáról is beszélgettünk Aleksandar Popovski macedón származású rendezővel.
-
Szeretettel várok mindenkit ezen az esten, hol előadom művészetemet, mert az nekem van, ugyanis szerintük előadóművész vagyok.
Tisztelettel Hobo
-
Jól kezdődött a 2023-as év Bordás Roland számára. A kaukázusi krétakör január 7-i bemutatóján mint Szimon Csacsava lépett színpadra, de már készül első nagyszínpadi címszerepére, Molière Don Juan című drámájának február 8-i premierjére. De ha a műsornaptárra nézünk, láthatjuk: bőven vannak közben más előadásai is. Nem lehet könnyű egyik napról a másikra szerepet váltani, vagy a délelőtti próbán Don Juanként udvarolni valahol Sevillában, este pedig mint Simone Parondi bokszolni a Rocco és fivérei című előadásban.
-
Alsósztregován, ahol Madách született és a főmű is készült, nem volt ünnepség. A trianoni határon kívül eső területen a Tragédia előadását sem nézték jó szemmel az új államok hatóságai. Az országos ünnepségek retorikájában a „Küzdj és bízva bízzál” politikai hangsúlyt is kapott, a Nyugattól a Kelet népéig a teljes magyar irodalom méltatta a száz éve született költőt. Körkép 1923-ból.
-
A Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója, Hevesi Sándor a Tragédia bemutatójával ünnepelte Madách születésének századik évfordulóját 1923 januárjában. A centenáriumi év kiemelkedő eseménye volt az előadás, amely az új direktor fő törekvését is szolgálta: a magyar drámairodalom legfontosabb művei „megújhodva, s a legteljesebb színészi és színpadi fegyverzetben kerüljenek színpadra”. És ahogy az lenni szokott: voltak az új Tragédiának méltatói, de voltak, akik a mű szellemének meghamísításával vádolták a rendezőt.
-
Idén is meghirdetjük nagysikerű, internetes színháztörténeti vetélkedőnket, amelyre 10-edikes és 11-edikes diákcsapatok jelentkezését várjuk!
-
-
Mi a színház ma? Milyen esélye lehet a magyar és a szárd nyelvnek? Hogyan lát egy fotográfus a színházban? – erről is kérdeztük az olasz Alessandro Serrát. A világjáró rendező a Színházi Olimpia keretében zajló MITEM-re Shakespeare A viharjának sajátos értelmezését hozza a Teatro Stabile di Torino – Teatro Nazionale társulatával.
-
Széles skálán mozog. A Nemzeti Színházban ő játssza – többek között – Dobó István, Pilátus, gróf Teleki Pál és Capulet szerepét. Az Üvegtigrisben Sanyikát alakította, a Most vagy soha! című filmbeli figurája egyelőre még titok. Márciusban a Magyarország Kiváló Művésze díjat vehette át. Horváth Lajos Ottóval beszélgettünk.
-
A francia Théâtre National Populaire egy igazi kelet-európai történettel érkezik a 9. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra. Jean Bellorini társulata visszatérő vendégként ezúttal Nyikolaj Erdmann Az öngyilkos című, a Szovjetunióban sokáig betiltott darabját mutatja be. A rendezőt a címet kiegészítő „szovjet vaudeville” kifejezésről és a „népszínház” mai jelentéséről is kérdeztük.
-
Egyetemi gyakorlatnak indult, színházi előadás lett belőle. Együtt játszanak benne leendő és tapasztalt színészek. Molnár Ferenc két egyfelvonásos vígjátéka, az Egy, kettő három és Az ibolya igazi színészparádét ígér. Nemzedékek együttműködéséről, szerepcsemegékről, színpadi törvényekről és kedvenc mondatokról is beszélgettünk Rátóti Zoltán rendezővel.
