Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Teljes munkaidős lakatos-csőszerelő karbantartót keresünk

    A Nemzeti Színház Nonprofit Zrt teljes munkaidős lakatos - csőszerelő karbantartót keres. Az állást betöltő munkája lesz a lakatos szakmába tartozó feladatok elvégzése, beépített vagy önálló berendezések lakatosipari javítása, hegesztéssel járó munkák végzése, vízvezeték és lefolyóvezetékek hiba keresése és javítása, zárak javítása, rendezvények előkészítésében való közreműködés, a műszaki igazgatóság és üzemeltetés által meghatározott munkák elvégzése. A jelentkezéseket 2018.12.21-ig várjuk.További részletek a hirdetésben.
  • Kurrah szerepében Szabó Sebestyén László

    Felújítottuk, ismét műsoron a Csongor és Tünde című előadásunk. Szabó Sebestyén László rajongói örülhetnek, hiszen a három mókás ördögfi szereposztása változott, kedvencüket eztán Kurrah szerepében is láthatják.
  • Lőrincz László: „Nyelvemlékek” és „nyelvújítás” Blattner Géza bábszínházában (1919–1930)

    Blattner Géza (1893–1967) bábművész 1918-tól kezdődő negyvenéves pályafutásának két mozzanatáról szeretnék beszélni. Az egyik az 1919-es budapesti Wayang játékok, a másik az a műsor, mely 1929 és 1930 között állt össze Párizsban. Mindkét esetben több műsorszámból összeálló előadásról volt szó, és más alkotóművészek is közreműködtek.
  • Benkő Krisztián: Bábok és automaták

    A commedia dell’arte mindenekelőtt a színészek munkája volt, akik megalkotói és értelmezői voltak saját szerepüknek. Azt a szerepet választották, amelyiket magukhoz legmegfelelőbbnek tartottak és amellyel azonosulni tudtak oly módon, hogy a dráma alkalmazkodott hozzájuk és nem ők a drámához.
  • Szcenárium / Olimpia / Bábművészet

    A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében megvalósuló bábos programok, fesztiválok, rendezvények nagy száma és a hazai szakma egészét megmozgató előkészületek mindenesetre ezt bizonyítják.
  • Fedák Sári-díj

    A Tóték előadását követően kerül sor a Fedák Sári-díj ünnepélyes átadása. Az elismerést a beregszászi társulat alapítója és máig aktív tagja, Szűcs Nelli hívta életre 2022-ben.
  • NŐI VONAL XIII. Robbanás című kiállítás

    A Női vonal XIII. képzőművészeti kiállítása - amely Magyar Festészet Napja kiemelt rendezvénye- az idén is a Zikkuratban tekinthető meg. A kiállítás megnyitóját október 18-án 18 órakor tartják. A kiállítás kurátora Vincze Angéla képzőművész, a Magyar Festészet Napja Alapítvány képviselője. Megnyitja: Sinkó István képzőművész, a MMA rendes tagja.
  • Mi palermóiak - Három óra Palermóban

    Pröhle Gergely: „Az emberi gyengeségek, indulatok, érzelmek, hóbortok, gazemberségek, előítéletek világa nagyon is a mienk. És a fanyar happy end még azt is megengedi, hogy kijelentsük: életünk kisebb-nagyobb kompromisszumai nem elvtelen megalkuvások sorozata…” ​Wilhelm Droste: „Mindenki tudja, ebből béke biztos nem lesz. Itt reménytelenebb a helyzet, mint az európai ügy Brüsszelben vagy a kibékülés Jeruzsálemben. De azért szórakoztató volt ez a reménytelenség… Élveztem a színészi varázslatot.
  • 30 színházi év - Kerekasztal-beszélgetés

    Kerekasztal-beszélgetés a beregszászi színházról. Résztvevők: Brenzovics László, Bérczes László, Verebes Ernő, Pál Lajos, Vidnyánszky Attila. / Moderátor: Kozma András
  • Ferdinandy György – Fájó holnapok

    Ezt a történetet anyámnak kellene elmesélni. Ami itt következik, az kizárólag az ő tulajdona. De hát szegény anyám már húsz éve nem él. És talán nem is tudta volna elmondani a történetét. Még ha akarta volna sem.
  • „Amiről nem lehet beszélni, épp azt kell kimondani.”

    A kerekasztal címe Valère Novarina híressé vált mondata, amely a Wittgenstein-i „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” kijelentést fordítja át, a francia szerző szerint, derűsebb változatára.
  • „Színházat – eredményesen – csak egy ember vezethet”

    Az alapítás, vagyis 1837 óta fontos szerepet játszott a politika abban, hogy ki lett a Nemzeti Színház igazgatója. Így volt ez 1848 előtt és után, a dualizmus idején, a két világháború között, majd 1945 után is – egészen napjainkig. Vezette a színházat városi hivatalnok, udvarhű intendánsok mellett színházi szakember, számos arisztokrata és jelentős színházi szaktekintély, rendező és színész is… Gajdó Tamás színháztörténész másfél évszázad direktorváltásait és azok hátterét, kulisszatitkait villantja fel.