Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

MITEM 2018 - Krónika

V. MITEM - hetedik nap, 2018. április 16. hétfő

Színész-workshop, beszélgetés Brechtről, Bádogdob

A Berliner Ensemble igazgató-rendezőjének mesterkurzusa

Oliver Reese alaposan megdolgoztatta a Kaposvári Egyetem első éves színész osztályát. Vasárnap és hétfőn kétszer három órás foglalkozás keretében a résztvevők Szophoklész Antigoné című drámájának két részletével készülhettek: az első Kreón és Antigoné jelenete, amelyben elhangzik az ötödik MITEM mottójának választott: „Szeretetre születtem, s nem gyűlöletre.” sor is, a másik lehetőség pedig Haimón és Kreón párbeszéde, amiben a fiú ellenszegül az apjának, és ha már szerelmének, Antigonénak halnia kell, ő is követi.

A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az első nap a megmérettetésé, a második pedig az instrukciók alapján átdolgozott jelenetek megmutatásáé lett. A színész hallgatók szabadon használhatták a balett terem adottságait és amit ott találtak: létrát, súlyzókat, bokszzsákot madzagokat, vagy éppen a bútorokat.

Oliver Reese alaposan ismerte a két dialógust, de nem érthetett minden szót, ezért figyelmének fókusza mindig az egyedül lényegesre irányult: megszületett-e a színészi átélés. Ezt segítette a számtalan improvizációs betoldás, a rögtönzött Kreón sajtótájékoztató, a stáb leszúrása mobiltelefonon, vagy éppen sós keksz csipegetés, kínálgatás. Később Oliver Reese az összes kelléket félredobta, addig alakítva a jeleneteket, amíg a játszók meg nem érezték, hogy még mennyi minden rejlik benne.

Fontos instrukciói közé tartozott a reakcióidő és az energiaszint-emelés tudatos szabályozása, és a jelenet fókuszának megtartása. Minden páros jelenet után hozzátette, hogy ha ő lenne a rendező, milyen irányba vinné tovább, ezzel is további munkára sarkallva a színészpalántákat. Oliver Reese lelkesedése a hallgatókat is magával ragadta, akik nagy örömmel és kreatívan vettek részt a közös munkában, amit Kozma András profi szinkrontolmácsolása segített.

 

Brecht – az idén százhúsz éve született öntudatos drámaíró-rendező zseni

Délután négytől az érdeklődök kerekasztal beszélgetésen vehettek részt a Kaszás Attila Teremben Erdmut Wizisla Brecht-szakértővel, Wilhelm Droste irodalomtörténésszel és Zsótér Sándor rendezővel, aki jelenleg is éppen egy Brecht-darabot rendez a Nemzeti Színházban.

Erdmut Wizisla, aki 1993 óta vezeti a berlini Művészeti Akadémián belül működő Brecht Archívumot, számos fényképet mutatott gyűjteményből: Brecht-kéziratokat, előadásfotókat, mozgóképet is. Brecht, aki huszonkét évesen azt írta naplójába, hogy „Figyelem, hogyan válok klasszikussá.”, még életében tudatosan törekedett művének archiválására, könyveibe tintával az „Archiv Brecht” kifejezést írva. Megnézhettük az úgynevezett modell-könyveket: ezek olyan szövegkönyvek, amelyekben bal oldalon a jelenetfotó, jobb oldalon pedig a szöveg helyezkedik el. A könyvek precízen dokumentálták a szerző rendezéseit, így ezeket a darabokat sokáig kizárólag csak e kánon mentén lehetett/merték megrendezni. A Brecht-kutató szerint az utókor félreértette a szerzőt, aki nem azt mondta, hogy csak így lehet rendezni, hanem, hogy csinálják meg legalább annyira jól, mint ő, és csak aztán változtassanak rajta.

Előadás-részlet bejátszása következett a Galileli élete című és a Nemzetiben jelenleg is futó Zsótér-rendezésből.

A beszélgetés során Zsótér Sándorról kiderült, hogy már számon se tartja, hogy mennyi Brecht-et rendezett: A napokban egy interjú során a riporter 14 előadásról beszélt, amire Zsótér reakciója ez volt: Csak ilyen keveset?

Brecht Magyarországon is leggyakrabban játszott darabjai: Koldusopera, Kurázsi mama és gyermekei, valamint A kaukázusi krétakör. Ezt a kört bővíti Zsótér, aki Ungár Júlia dramaturggal, állandó munkatársával minden esetben új fordítást készíttet. A Nemzeti Színház május 24-én mutatja be A gömbfejűek és a csúcsfejűek című Brecht-darabot. Megtudtuk, hogy Zsótér jövőre Baált rendez Kecskeméten, és szeretné színre vinni a Puntila úr és szolgája, Matti valamint Az egy fő az egy fő című Brecht-darabokat is.

Mi vonzza Brechthez Zsótért? A gondolkodásmódja, az emberismerete, a differenciáltsága hangzott a válasz a mindig új utakat kereső rendezőtől. Meggyőződése szerint Brecht elsősorban fiataloknak való, ezért is választja a Színművészetin gyakran vizsga-anyagnak. Az Ódry Színpadon a harmadéves színész-koreofráfus osztállyal mutatta be tavaly ősszel Szerelemáru címmel A szecsuáni jóember-t, a végzős színészosztálynak pedig Baál-t rendez.

A továbbiakban Hiltrud Häntzschel: Brecht asszonyai című könyve kapcsán szóba került Brecht és a nők szerepe, a politikai szerepvállalása, a kommunizmus idején szerepének átértékelése, az iskolai tananyagként való továbbélés kérdései és a költői munkássága.

 

A bádogdob

A MITEM hetedik napja este nyolctól a Gobbi Hilda Teremben A Günter Grass világhírű regényének monodráma-adaptációjával zárult, Oliver Reese rendezésében. Oskar Matzerath szerepében Niko Holonics brilírozott. (A kaukázusi krétakör-ben a vőlegény, Szimon Csacsavát alakította.) A majd kétórás monodráma virtuóz jutalomjáték a Berliner Ensemble harmincnégy éves színészének, aki volt már Don Carlos és III. Richárd is, és színészmesterséget is oktat a berlini Színművészeti Főiskolán.

A színpad földdel terített dobogó. Rajta hatalmas szék, arányaiban hozzá illő óriási bögrével. Így láthatjuk az átlagos testmagasságú színészt, rövidnadrágjában töpének. A színpad jobb oldalán egy mélyedés, sír és bádogdob-tároló, Oskar innen veszi ki újabb és újabb bádogdobjait, ide temeti halottait és az előadás végén utolsó bádogdobját is. A játékteret hátul egy dombos látóhatárt formázó fal zárja le. Az előadás egy pontján a színész lerántja róla a fekete takarót, hogy mindössze néhány másodperce láthatóvá váljék az az emblematikus kép, amely beég a nézők agyába: Oszkár áll a ragyogó fényben egy hatalmas, piros-fehér sávos bádogdobkból épített fal előtt.

Nico Holonics kifejező játékával, kifinomult beszédtechnikájával és mozgáskultúrájával (támaszkodva az előadás remekül szerkesztett zenei narrációjára) a regény legextrémebb helyzeteit is képes megidézni, azok összes szereplőjével.

A 2015-ben elhunyt Günter Grass még elolvashatta történelmi parabolájának színpadi adaptációját, találkozott is Niko Holoniccsal, ám az előadást végül is nem tudta megnézni. A közönségtalálkozón a színész elmesélte, hogy Günter Grasst nagyon meghatotta, hogy könyvét ilyen fiatalok is olvassák.

Oliver Reese, az adaptáció készítője elmondta, hogy tudatosan a regény 1945-ig terjedő részével foglalkozott csak. Számára a történetnek ekkor vége szakad, Oskar elveszíti különleges képességét - sikításával képes üveget repeszteni -, eltemeti a bádogdobját, és elhatározza, hogy felnőtté válik.

Az darabot Berlinben a nagyszínpadon játsszák. A MITEM közönsége a 69. előadást láthatta. Vidnyánszky Attila köszönőbeszédében kiemelte a Berliner Ensemble sokszínű, gazdag jelenlétének fontosságát, hozzá téve, hogy az együttest a további találkozókra is visszavárjuk.

 

szöveg: Kereszty Ágnes

kép: Eöri Szabó Zsolt

(2018. április 17.)