-
Ahogy ígértük, színházunk művészei a Trianon 100 rendezvénysorozatunk részeként és a közelgő Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatónhoz kapcsolódóan színházunk kertjében és további tizenkét határmenti településen almafákat ültettek. Nem is akármilyen fákat, hanem egy-egy Pónyik nevű, ősi eredetű, erdélyi almafajtát.
-
A béke és a párbeszéd ideje volt az ókori olimpiák időszaka, és a Színházi Olimpia is ilyen gondolatok mentén fogant – hallhattuk azon a színháztörténeti jelentőségű beszélgetésen, ahol az olimpia két alapítója, a világszínház két emblematikus alkotója, a japán Szuzuki Tadasi* és a görög Theodórosz Terzopulosz beszélgetett egymással. A Szuzuki Társulat a következő napokban két előadást is játszik az olimpiai MITEM programjában: április 21-én és 22-én a Trójai nők, 25-én és 26-án pedig az Elektra lesz látható. A beszélgetés ezekhez is megadta az alapgondolatokat.
-
Fókuszban a nyolcvan éve történtek: vészkorszak a Nemzetiben, a „száműzöttek” színháza, elmenekülők és hazatérők. Salome – vélemény, interjú. Jön a MITEM! Nemzeti premier Kassán. Húsz éve hunyt el Bessenyei Ferenc. És még sok egyéb érdekességet kínál a Nemzeti Magazin legfrissebb száma.
-
Ötödéves színművész hallgató Máté Gábor és Dömötör András osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Kiss Andreaként a Körhintában debütált a Nemzeti Színházban, ahol a Galilei életében is játszik – immár az egyik anyai felmenőtől „megörökölt” művésznevén. Szilágyi Andor darabjában Tóth Ilona, az ’56-os forradalom és szabadságharc mártírjának szerepét ölti magára.
-
Értesítjük közönségünket, hogy az indiai Chorus Repertory Theatre Macbeth című előadását későbbi időpontban tartjuk meg. A manipuri régióban pusztító árvizek nem kímélték a színház székhelyét sem, ezért a társulat nem tudta időben előkészíteni európai utazását. A május 3-ra meghirdetett előadást június 6-án, a május 4-re meghirdetett előadást június 7-én tudjuk megtartani. A megváltott jegyek az új időpontokra érvényesek, vagy a jegypénztárban május 15-ig visszaválthatók. Megértésüket köszönjük!
-
Jó napot… Verebes Ernő dramaturg vagyok, Szilágyi Andort keresem… Üdvözlöm, én vagyok… A Nemzeti Színházból telefonálok… Vidnyánszky Attila olvasta azt a forgatókönyvet, amit Tóth Ilonka tragédiájáról írt, és beszélni szeretne magával… Lehet erről szó?… Hogyne… Bármikor… Köszönöm…
-
Két teljesen különböző úton is el lehet jutni ugyanoda – ezt példázta számomra a legutóbbi két MITEM-elődás, a Jelentés az Akadémiának és az Ifjú barbárok. Előbbi az athéni Zero Point Theatre, utóbbi a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának produkciója. Az mindkettőre jellemző, hogy fittyet hányva a tradicionális, vagy az elvárható megközelítéseknek, az alkotók igyekeztek valami lényegi erőt megragadni a két, gyökeresen más alapanyagban.
-
Wischer Johann, a Szerbiában működő Zentai Kamaraszínház vezetője és színésze, Tóth Tibor pedig a szlovákiai Komáromi Jókai Színház igazgatója és művésze. Mindketten játszanak a Trianonról szóló Tizenhárom almafa című előadásban – és személyükben a kisebbségi magyarságot is képviselik.
-
A műhelymunka betekintést nyújt Theodórosz Terzopulosz elismert és nagy hatású módszerébe, amelyet nemzetközi drámaakadémiákon, drámaiskolákban és egyetemeken oktatnak, és világszerte inspirálta a színészi szakmát.
-
Hirtelen egy abszurd helyzet válik normává, és mi teljes egészében elfogadjuk a világ őrültségét – mondja Valerij Fokin, aki Dosztojevszkij nálunk ismeretlen művét, A krokodilust állítja színre. Az ősbemutató rendezőjével beszélgettünk, és bepillantottunk egy próbájára is.
-
Victor Eftimiu román drámaíró egyik aforizmája szerint „Boldog népeknek nincs története”. Többször hallottam már ezt a bölcsességet a skandináv népekre alkalmazni. Mint a legtöbb aforizma, ez is igen jól hangzik, de nem feltétlenül igaz, és pontosításra szorul. A skandináv országoknak igenis volt és van története, mégpedig eléggé viharos – gondoljunk csak a régi viking időkre, a középkori állandó háborúskodásra az északi államok között, vagy a későbbi kudarcba fulladt svéd nagyhatalmi törekvésekre.
-
Intenzív bepillantást nyerhettek a nézők a MITEM elmúlt néhány napjában a világhírű alkotó, Szuzuki Tadasi színházi világába, és az érdeklődők részletesen megismerhették azt a módszert is, amely a Suzuki Company of Toga (SCOT) egyedülálló sajátossága. A japán mester két emblematikus előadását, A trójai nőket és az Elektrát hozta el a találkozóra, az utóbbi még ezután (április 25-én és 26-án) látható majd a programban.
