-
Az előadás egy hosszú, nehéz, fájdalmas és mégis szép utat próbál megjeleníteni. A régebbi idők és dalok mellett azt is felmutatja majd, hová jutottam, hol tartok most.
-
Új bemutatóra készülünk a Bajor Gizi Színpadon. Az előadás díszlete egy romkocsma lesz. Nagyon mai, őszinte és kemény hely. Osztojkán Béla versei is kemények, mai szövegek.
Édesapám versei döbbenetes erővel hatottak rám - mondja Farkas Dénes. A velük való találkozás elkerülhetetlen volt...
Bemutató December 11.,
Bajor Gizi Szalon
-
A Nemzeti Színház idén is csatlakozott az MTVA „Jónak lenni jó!” elnevezésű jótékonysági felhívásához. Ehhez kapcsolódóan meghirdetjük saját akciónkat is „Vedd át és terjeszd: segíteni jó!” szlogennel, melynek keretében a Magyar Teátrumi Társaság tagjait szólítjuk meg, hogy ők is álljanak össze egy-egy csoportos SMS küldésre, vagy hívás indításra. Az idei akcióval az Együtt az Autistákért Alapítványon keresztül egy autista gyerekeket és családjukat segítő diagnosztikai és terápiás centrum létrehozásához gyűjtünk támogatást.
-
Hónapokig tartó kutakodás előzte meg a szövegkönyv elkészültét, mert az a gondolat foglalkoztatott minket, hogy kibírja-e ez a 20-as években írt történet, ha áttesszük a közelmúltba. Kibírja, mert Közép-Európában szinte semmi nem változott. Legalábbis azok a reflexek, a világhoz való hozzáállás nem, amit örökölünk az előző generációktól. Élet helyett túlélés. Erőszak és illúzió, monarchikus közgondolkodás és diktatúrák.
-
Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...
-
A Megérkezett! valójában tíz monológ, tíz önvallomás, amely Jézus születésének történetét fogalmazza újra a zene és az ének nyelvén. A furulya, a doromb, a szájharmonika, a fütty ugyanolyan főszereplő ebben a hol lírai, hol ironikus, hol szívhez szóló, hol groteszk monológ-sorozatban, mint a megszokott szólóhangszerek: a gitár, a hegedű, a szólóének, vagy épp a kórus. Kövessék velünk a Megérkezett! Betlehemi történet dalait itt, vagy a Nemzeti Színház facebook-oldalán és youtube-csatornáján.
-
Mindannyian Tartuffe-ök vagyunk, nincs köztünk egy őszinte, egyenes ember. Talán erről is szól az előadás – mondja Trill Zsolt, a Tartuffe címszereplője. Bárhová néz az ember, ha egy kicsit őszintébb vagy, abban a pillanatban összeomlik a világ, és még neked kell bocsánatot kérned.
-
Brüsszel egyik peremkerületében, Schaerbeekben, a városháza egyik parányi irodájában betörik a tetőablak. Az ott dolgozó kistisztviselő nem mer szólni fölötteseinek; inkább egész télen lavórban fogja fel a becsorgó vizet. A kistisztviselő, igaz, mindenkitől fél, de a lelkiismerete sem egészen tiszta.
-
2008 óta biztosan tudjuk, hogy milyen lehetett az eredeti Bánk bán opera. A szakirodalom feltárta a bemutató egyes jeleneteit, sőt, pontosan látszik, hogy Erkel Ferenctől Oberfrank Gézáig ki és hol változtatott rajta. Ismert az is, hogy az egyes rendezések és zenetörténeti megközelítések miként írták újra a mű jelentését. Ami változatlannak tűnt: a kánonbeli helye.
-
Egy végzetes szerelemi történet és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozásának történelmi dimenziója. Ezt írta meg Bánffy Miklós A nagyúr című drámában, és erről mesél az ennek alapján készült Isten ostora előadás. Vidnyánszky Attila rendező gondolatai Bánffyról, a darabról, mának szóló üzeneteiről
-
Látvány, tánc, mozgás, próza, zene, látomásos színpadi költészet – Bozsik Yvette összművészeti előadást rendez a Nemzeti nagyszínpadán. A keresztény világ egyik legnépszerűbb és legderűsebb szentjének életét ismerhetjük meg: egy lélek útját. Az ősbemutató próbái alatt beszélgettünk.
-
A Tóth Ilonka című előadásban a rossz oldalon áll: a beismerő vallomást kierőszakoló Szentgáli nyomozót alakítja. Az évadban egy újabb főszerepre készül. Az Úr komédiásaiban a jót képviseli Szent Ferenc alakítójaként.
