-
A 20. század második felének nemcsak egyik legjelesebb színházi rendezője és nemzedékek tanára, hanem színháztörténész is, aki mesterei és pályatársai elfogulatlan portréit rajzolja írásaiban. Az idén nyolcvan éves Lengyel György, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész nem haraggal tekint vissza pályára, nem jogos sérelmeit emlegeti, hanem arról beszél, ami igazán szép volt.
-
Illés Gábor napjaink kimagasló író-egyénisége, prózája egyszerre mély és sziporkázóan szellemes. Készülő könyve apropóján beszélt családról, művészetről, tervekről...
-
Johanna személyisége óriási titok. Talány. Az örökké megfejthetetlen csodalények közé tartozik ő is... (Bernard Shaw: Szent Johanna) - Nyolc nő mélyen őrzött titkokkal, félelmekkel és vágyakkal terhelt sorsát ismerjük meg egyfelől drámai nyíltsággal, bátorsággal, másfelől szívbéli empátiával és humorral... (Hadar Galron: Mikve)
-
A darab talán legmellbevágóbb mozzanata, amikor Rocco feláldozza a szerelmét és a személyes boldogságát, csak hogy segítse a bátyját. Klasszikus lelkivezetési kérdés merül itt fel: meddig mehetek el a másikért, hol van a szeretet határa? A szeretet talán a leggyakrabban emlegetett, és mégis legtöbbször félreértett emberi viszonyulás. (Hodász András) - Tulajdonképpen erre, a nagyvárosi tértapasztalatra hegyezi ki Vidnyánszky a rendezését, ez tartja egyben színházi értelemben az előadást, amely A Ghisolfa-híd című Giovanni Testori-regényből készült Luchino Visconti-filmet meséli újra – az élősködés leghalványabb árnyalata nélkül. (Bazsányi Sándor)
-
Március 13. 18 óra „Háromnegyed tizenegy volt, az EMKÉ-nél álltam. Hatalmas tömeg állt néma csöndben. Csak a rendőrök hangoskodtak: menjünk arrébb! Senki se mozdult. A díszletraktárral kezdték: hatalmas dördülés, majd porfelhő következett, és a tömeg rendíthetetlen mozdulatlanságban, némán állt tovább. Ha ordítás lett volna, talán oldja a feszültséget. De az a csönd az elviselhetetlenségig fokozódott bennem és másban is. Bihari Jóska bácsival találkoztam. "Megátkoz benneteket az én székely Istenem!" - mondta, s rettentő fájdalommal megindult felfelé, a Duna irányába.” Őze Lajos emlékezett így az 50 esztendővel ezelőtti március 15-re, az akkor már belülről régóta bontott Nemzeti Színház épületének robbantására.
-
Törőcsik Mari 80 éves. A Körhinta Marijaként robbant be a köztudatba 1956-ban, és még ma is játszik színpadon, filmen. Kivételes pálya az övé. A magyar színjátszás és a magyar film meghatározó egyénisége. Az egyetlen, aki magyar színésznőként világsztár lett. Közel 130 színházi és száznál több filmszerep, rádió és tévéjátékban nyújtott alakítás fűződik a nevéhez. A Nemzeti Színház társulatának tagja volt 1958 és 1979 között, majd 2002-től újra – vagyis immár 33 éve.
-
Azt gondolom, hogy a Hamlet a mai világban mindenképpen egy kényelmetlen, veszélyes útnak a választását jelenti. Beleértve azt a kényelmet, amit ma az egész fogyasztói világ jelent. Hiszen kevésbé vagyunk gondolkodó lények azáltal, hogy a fogyasztói társadalom rabjai vagyunk. A függőség óriási. Elsősorban a high-tech-től és a médiától vagyunk függőek, és pont ezek manipulálnak a legjobban. Ezt én legalább olyan súlyosnak gondolom, mint a kábítószerektől való függőséget.
-
Az est első részében Tadeusz Borowski Auschwitzi Napló című monodrámáját láthatták a nézők Kovács Molnár József előadásában, Kriszt László rendezésében, a második részben pedig A túlélés dallamai címmel autentikus zsidó liturgikus dalok hangoztak el Rosenfeld Dániel (kántor), Asztalos Rita, Horváth József és Schum József előadásában.
-
"Ha megismered önmagad, akkor te – mint a nagy egész része – az egészre is hatni tudsz. Ez a belső útkeresés számomra nem köldöknézést jelent, hanem a világ működésének, lényegének a kutatását. Engem ez foglalkoztat leginkább a művészetekben, a zenében, a táncban, a színházban. De önmagam megismerését természetesen nagyban segíti a környezetemmel, a nézőkkel zajló állandó dialógus."
-
2015. március 23-tól a Nemzetiben. Ez a dráma egyrészt nagyon pontos látlelet egy lecsúszástörténetről, másrészt átfogó kép az élet egészéről, arról például, milyen picinységeken múlnak dolgok, aztán életek.
-
A világirodalom leghíresebb szerelmi történetét, Shakespeare lovestoryját tervezi bemutatni a Nemzeti Színház. Összeállításunk ehhez kíván kedvcsinálót nyújtani. Hogyan is alakult a dráma magyarországi színpadi karrierje 1844 óta? Milyen filmes feldolgozásait ismerjük és szeretjük? Vajon nemzedékek harcának tekintik színészpárok a művet? A Nemzeti Színház nemrég elhunyt művésze, Törőcsik Mari 1971-ben játszotta Júliát – az ő alakítását is megidézzük.
-
Oroszország legpatinásabb teátrumát, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színházat vezeti Valerij Fokin. Az ő rendezésében láthattuk a MITEM-en A játékos című Dosztojevszkij-regény adaptációját Zéró liturgia címmel. A Roulettenburgban játszódó mű helyszínét a rendező egy hatalmas rulett kerékre helyezte.
