-
A gondolkodás bátorsága – talán ez jellemzi leginkább Jan Fabre behatárolhatatlan műfajú, összművészeti színházi munkáit. Ezúttal sem hazudtolta meg magát a világhírű belga alkotó, állandó munkatársával, Stella Höttlerrel közösen létrehozott performansza olyan világtrendre nézett rá kritikus szemmel, amit manapság nem illik bírálni.
-
A Temes megyei Variaşon született Romániában. Zenei tanulmányait Temesváron kezdte, majd 1972-ben Bukarestben végezte el a zeneakadémiát. Zeneszerzőként írt színházi-, film-, tánc-zenét és dalokat, így lehetősége volt különböző zenei stílusokban alkotni: pop-rock dalok, kortárs szimfonikus zene, jazz, etno, romantikus zene.
-
Az Országgyűlés 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. A Gobbi Hilda Színpadon a KZ-oratórium előadásával tisztelgünk az áldozatok előtt!
-
Hogyan, meddig tud az emberiség összhangban élni a környezettel csodálatos bolygónkon, a Földön? Hogyan épülnek be a különböző természeti értékek a mai jogi, művészeti, színházi életbe? Hogyan segítheti más művészeti ágak mellett a színház az ökoharmónia helyreállítását?
-
Lehetséges-e megszeretni ezt a világot, ha ennek a világnak nincsenek válaszai az én kérdéseimre? – teszi fel a kérdést Viktor Rizsakov orosz rendező a Szívem királynője című előadás szereplőivel együtt. Erről és a két főszereplőhöz, Szűcs Nellihez és Trill Zsolthoz fűződő több évtizedes kapcsolatáról kérdeztük a próbafolyamat során.
-
A balkáni térség legnevesebb vígjátékírója, Branislav Nušić külügyi kormányhivatalnokként (no meg színházigazgatóként) is dolgozott, így semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy tudja, mit beszél, amikor azt ecseteli, miként forgatja fel a politikai karrier egy „védtelen” család életét. Amikor kajánul élcelődik azon, hogy nyelvlecke, szerető és néhány aranyfog sem árt, ha valaki jó miniszterfeleség szeretne lenni. Hiszen ebben a világban minden a látszat és szerep…
-
Költészet, filozófia, zene, látvány egyedülálló összjátéka jellemzi Diana Dobreva rendezéseit, amelyekből immár másodjára kapott ízelítőt a MITEM közönsége. A Nemzeti Színházba járók pedig ebben az évadban az ő rendezésében láthatták Oscar Wilde Salome című darabját is. A nemzetközi találkozón két előadásával is szerepelt idén a rendezőnő, ezek közül az első a Moby Dick adaptációja volt.
-
Jó hangulatú, várakozásokkal teli, pezsgő-nyüzsgő megnyitó, teltházas, nagy sikerrel bemutatott klasszikus-adaptáció, állva tapsoló nézők és színészek a nézőtéren, zsúfolt közönségtalálkozó – elkezdődött a 11. MITEM programja. A Plovdivi Drámai Színház igazán méltó előadással indította el az idei nemzetközi találkozót, s méltán aratott nem mindennapi sikert.
-
Noldus FaceReaderrel művészeti befogadást még nem vizsgáltak, ezeknek a kutatásoknak az eredményeit mutatjuk be a workshop keretében. A diagnosztikai szoftver alaphelyzetben a hat alapérzelem (öröm, félelem, harag, szomorúság, meglepetés, undor) egyidejű kifejezettségét méri százalékos arányban, valamint a legkifejezettebb érzelem időbeni megjelenését a reakcióidő mentén.
-
„A nők csak amolyan árnyék-lények” – egy fiatal költőnő állított ezt már vagy tíz évvel ezelőtt egy önálló szerzői estjén, s én sehogyan sem értettem, hogy viharos sikerei ellenére ezt vajon miért gondolja így. Az én családomban évtizedeken át négy az egyhez volt az arány a női nem javára. S mivel anyám erős és szuverén egyéniség volt, népszerű tanár, gyermekként semmi okom nem volt rá, hogy esélytelen, elnyomott „kisebbségnek” tekintsem magam. Fiatal felnőttként is leperegtek rólam az olyasfajta „jó tanácsok”, hogy inkább a férjem karrierjét kellene építgetnem a magamé helyett. Csak az utóbbi időben kezdem látni, hogy ifjú pályatársam talán mégsem mondott merő ostobaságot.
-
A 10. Színházi Olimpia szervezői nagy örömmel mutatják be Theodórosz Terzopulosz és Suzuki Tadashi, a Színházi Olimpia alapítóinak párbeszédét. Moderátor: Ted Motohashi, a Színikritikusok Nemzetközi Szövetségének tagja, a Japán Szekció elnöke.
-
Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.
