’56 a Nemzetiben
1957. január 17.
Felfüggesztették az Írószövetség működését. A Magyar Távirati Iroda az alábbi közleményt adta ki: A Belügyminisztérium megállapította, hogy a Magyar írók Szövetségében a Magyar Népköztársaság érdekeivel ellentétes tevékenység folyt. Ezért a belügyminiszter a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az egyesületek feletti felügyeleti jogkör gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelete alapján a Magyar Írók Szövetségének működését ideiglenesen felfüggesztette.
január 18.
Elkészült a vádirat a Domonkos utcai ellenforradalmár bűnszövetkezet ügyében” – írta a Népszabadság. A Tóth Ilonka és társai ellen folytatott eljárásban fogták perbe Gáli Józsefet, az 1956. október elején bemutatott Szabadsághegy című „forradalmi” dráma szerzőjét és Obersovszky Gyula újságírót, akik az Életünk című illegális kiadványt szerkesztették, s röplapokat terjesztettek.
január 18.
Vidéki turnéra indul a Nemzeti. Sopronban játsszák a Fáklyalángot, a Bernarda házát és egy irodalmi estet is adnak.
január 19.
A lapok arról tudósítottak, hogy az ország első színházában a nézőtéri világítás rendbehozatalával megkezdődtek a helyreállítási munkák.
január 19.
Letartóztatták Háy Gyula, Lengyel Balázs, Tardos Tibor és Zelk Zoltán írókat, valamint Novobáczky Sándor és Lőcsei Pál újságírókat.
január 30.
A Fáklyalánggal és a Bernarda házával vendégszerepel január első napjaiban a Nemzeti Színház Diósgyőrben, Ózdon és Szuhakállón.
január 31.
A Népszabadságban megjelent Gellért Oszkár Nyílt levél a magyar írókhoz című írása. Gellért a levélben publikálásra, azaz a Kádár-kormány elismerésére szólította fel a pártonkívüli Illyés Gyulát és Németh Lászlót. Mint írta: „a Fáklyalánggal, Illyés Gyula drámájával, a magyar vidéket most járja a Nemzeti Színház s a Galileit, Németh László drámáját, sorozatosan adják Budapesten. E két dráma pedig úgy hat, mintha csak tegnap írták volna őket. Lehetetlen, hogy írójuknak ne legyen mondanivalójuk a máról is, a mához is.”
február 7.
Tatabányán a Fáklyaláng, a Bernarda háza pedig Oroszlányban, Almásfüzitő-Felsőn és Dorogon látható február elején.
február 13.
Az MSZMP veszprémi intézőbizottsága kedden délután szabad pártnapot rendezett a Kisfaludy Művelődési Házban. A több száz főnyi hallgatóság előtt Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója tartott előadást – részben saját személyes élményei alapján –az októberi eseményekről és a forradalmi munkás–paraszt kormány politikájáról. (A Népszabadság híre)
február 24.
A Nemzeti Színház igazgatósága hírül adta, hogy március 15-én Katona József Bánk bánjával nyitja meg újra kapuit a Nemzeti. A további műsorban Schiller Ármány és szerelem, valamint Madách Imre Az ember tragédiája című művét felváltva játsszák. A Katona József Színházban García Lorca Vérnász, Miller A salemi boszorkányok, Racine Phaedra és Bertolt Brecht Szecsuáni jó ember című darabjának előadására készülnek. A helyreállítási munkákat végül csak március végén fejezték be. Arthur Miller művét pedig, amelynek már 1956. október 23-án délelőtt megvolt az olvasópróbája, csak 1961. november 11-én mutatták be.
***
„Aztán maguk ott Pesten nehogy megint elbasszák!”
Sinkovits Imre: „Húztuk, húztuk az időt, ne kelljen Budapesten játszani. Január közepe táján három napra Sopronba ment a Nemzeti Színház. Első nap a Fáklyalángot, másnap a Bernarda házát, a harmadik napon pedig egy irodalmi összeállítást adtunk. Részlet Az ember tragédiájából, az egyiptomi szín, egy részlet a Bánk bánból, Tiborc panaszától Gertrudis megöléséig, s a végén Kállai Ferenc felolvasta Illyés Gyulától az Egy mondat a zsarnokságról című költeményt. Tiltakoztunk, ahogy csak lehetett.”
[…] Február hetedikén [valójában: másodikán], Ózdon játszottunk. Bent, az Ózdi Kohászati Művekben. Mi voltunk az első civil csoport, amelyet a kohászok a szovjet invázió óta beengedtek a gyárba. Illetve egyszer két ÁVH-s tisztet. Akiket a legenda szerint beledobtak a forró acélba. Itt is a Fáklyalángot játszottuk. Akkor Ózdon még minden tiltás, fenyegetés, statárium ellenére tartotta magát a munkástanács, ők bírták legtovább. Az előadás után vacsorát adtak a tiszteletünkre. Szerény, de nagyon szívélyes vacsorát, amit csak a gyáron belül össze tudtak szedni. Az asztalnál egy öreg martinász ült velem szemben, míg élek, el nem felejtem a szavait. »Kedves öcsém! Mi itt tartjuk magunkat, de aztán maguk ott Pesten nehogy megint elbasszák az egészet!« Ma is előttem van az arca, és beleborzongok abba, amit mondott. Sokszor eszembe jutott, amikor azt hallottam, hogy ötvenhat a »rohadt értelmiség« megmozdulása volt… Néhány hőbörgő intellektuel és a csőcselék…” (Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely…)
Vidékre megyünk
„Akkor már bejártunk a színházba, amelynek nem volt teteje. Ezért úgy döntöttek, vidékre megyünk. Sopronban játszott a Nemzeti Színház társulata 1957 februárjában. Mindenki azt hitte, disszidálnak a színészek, hiszen még át lehetett jutni a határon. De senki sem ment el. Ott laktunk a Lövérekben, és játszottuk a Bernarda házát.” (Berek Katalin: Tájkép magammal)
Ekhós szekérre ült a Nemzeti Színház
„Szó sem esett még róla, pedig ritka esemény a magyar színjátszás történetében: a Nemzeti Színház művészei, mint valaha a nagyhírű elődök, útra keltek s hóval, faggyal dacolva ellátogattak Sopronba. […] A soproni közönséggel való találkozás nagy élménye marad színésznek és rendezőnek egyaránt. Az együttes több tagja ott, a soproni színházban lépett az októberi események óta először színpadra. A Fáklyalángot és Bernarda házát játszották, s nemigen lehetett különbséget tenni a két előadás sikere között. Nehéz útjuk volt. Az autóbusz hóviharba került. Méter magas hó parancsolt megálljt, s bizony a kalandos éjszakát, amit Kapuvár és Petőháza között szabad mezőn, tizenöt fokos hidegben szenvedtek végig, nem egyhamar felejtik el a »kirándulás« részvevői. A szív melege azonban hófúvásnál és csikorgó fagynál is nagyobb erő. A soproni vendéglátás kedvessége feledtetni tudta az utazás kellemetlenségeit.” (Népakarat, 1957. január 30.)
A Fáklyaláng és a Bernarda háza Szuhakállón
A Nemzeti Színház társulata megkezdte vidéki vendégjátékát. A nagyszerű kezdeményezés első állomása Sopron volt: négy estén át szerepeltek az ősi dunántúli város színházában. Illyés Gyula Fáklyalángját, García Lorca Bernarda háza című drámáját mutatták be a soproni közönségnek, ezenkívül nagysikerű irodalmi estet is rendeztek. Néhány nap múlva, szerdán, újabb vidéki vendégszereplésre indulnak a színház művészei. Ezúttal öt estén át Diósgyőr, Ózd és Szuhakálló dolgozói élvezhetik majd a Fáklyaláng és a Bernarda háza kitűnő előadását. (Népszabadság, 1957. január 27.)
(2017. február 2.)
