Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. november 23. - Kelemen, Klementina Napja

Háttér

’56 a Nemzetiben

Hatvan éve történt…

(1956. december 8-tól 1957. január 13-ig)

1956. december 4. A szolnoki Szigligeti Színházban megkezdték a János vitéz és a Bánk bán próbáit. A színház vezetői úgy tervezték, hogy karácsonykor megtartják az első előadást.

 

december 8. Megkezdte előadásait a miskolci Déryné Színház kamaraszínháza, Sásdi Sándor Cseresznyevirág című darabját adták elő.

 

december  9. Hosszú szünet után megnyitotta kapuját a hódmezővásárhelyi Petőfi Színház. Díszelőadás keretében mutatták be Kacsoh Pongrác János vitéz című daljátékát.

 

december 13. Elkezdődtek Illyés Gyula Fáklyaláng és Németh László Galilei című drámájának próbái a Nemzetiben.

 

december 16. „Délelőtt fél 11-kor a következő színházak nyitják meg kapuikat: Magyar Állami Operaház, Erkel Színház, a Magyar Néphadsereg Színháza, a Fővárosi Operettszínház, a Jókai Színház és a Déryné Színház. Előadásaikat a Magyar Vöröskereszt javára rendezik” – tudósított a Népszabadság.

 

december 21. A Nemzeti Színházban felújító próbát tartottak Illyés Gyula Fáklyaláng című darabjából, melyet utoljára 1955 májusában játszottak. Major és Bessenyei közölte Illyéssel, hogy semmiképpen nem akarják a Varró Gáspár igazsága című Háy Gyula-darabot előadni, melynek bemutatóját a forradalom söpörte el. „Olyan sematikus, rossz” és „szétverné a közönség a színpadot” – mondták. A kérdés Háy 1957. január 19-i letartóztatása után végleg lekerült a napirendről.

 

december 23. A Fáklyaláng előadása a Magyar Vöröskereszt javára a Nemzeti Kamaraszínházban, a Katona József Színházban. Illyés drámáját csupán még egy alkalommal, december 26-án játszották.

 

december 25. A Galilei előadása a Magyar Vöröskereszt javára. December végétől már csak Németh László drámáját játszották.

 

1957. január 5. Kiss Ferenc színművész, a Nemzeti Színház egykori művésze, 1944-ben igazgatója, a győri Kisfaludy Színház tagjaként először lépett újra színpadra, megkezdte háromnapos vendégszereplését szülővárosában, Székesfehérvárott. A közönség meleg ünnepléssel köszönte meg a Katona József Bánk bánjának címszerepében nyújtott kiváló művészi teljesítményét.

 

január 6. Új bemutatókra készül a nemrég alakult szövetkezeti színház: a Magyar Játékszín. A Rózsa Ferenc kultúrotthonban hozzák színre elsőnek Csizmarek Mátyás, Ambróz Ágoston és Gyulai Gál János Holdfényes vőlegény című zenés vígjátékát, az újpest Duna Cipőgyárban pedig a Mosoly országa felújítására kerül sor.

 

január 9-től a Fővárosi Operettszínház minden nap előadásokat tartott a kijárási tilalom ellenére.

 

január 10. A Bánk bán bemutatója Miskolcon. A címszerepben a korábban letartóztatott majd szabadon engedett, később megint letartóztatott (végül négy és fél évet raboskodott) Nagy Attila volt látható.

 

január 13. Ismét kigyulladtak a reflektorok a Madách Színház Kamaraszínházában (a mai Örkény Színházban). A társulat folytatta Georg Bernard Shaw Sosem lehet tudni című vígjátékát elő­adásait.

 

 

Amiről egy színházműsor mesél

Illyés Gyula Fáklyaláng és Németh László Galilei című drámájával kezdett újra játszani a Nemzeti Színház 1956. december 23-án, illetve 25-én, a kijárási tilalom miatt korai kezdéssel. Mindkét előadás főszereplője Bessenyei Ferenc volt.

A Nemzeti vezetősége az 1956–1957-es évad 5. műsorát csak 1957. január 10-én adta ki, de ezen közölték a decemberben megtartott előadásokat is.

Figyelmet érdemel, hogy ekkor már Major Tamás, akit az október 30-i társulati ülésen leváltottak, ismét teljhatalmú igazgatóként irányította az intézményt: az ő neve szerepel igazgatóként a műsor alján – bár a Népszabadság még 1957. január 9-én is azt írta, hogy a rendezőkből, dramaturgokból, írókból álló bizottság igazgatja a Nemzetit és annak kamaraszínházát, a Katona József Színházat.

S milyen elegánsan megkerülték a legkényesebbet, vajon miért nem játszott a színház 1956. október 23. óta: „az épület súlyos megrongálódása miatt”, ez is olvasható a plakáton apró betűkkel. (A Blaha Lujza téri épület csak 1957. március 24-én nyitott, a Bánk bánnal.)

Érdekesség továbbá, hogy a műsor fejlécében a korábbi Rákosi-címer helyett a forradalom Kossuth-címere szerepel.

(2017. január 12.)