Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. december 23. - Viktória Napja

Háttér

’56 a Nemzetiben

Hatvan éve történt…

(1956. október 26-tól november 7-ig)

Ez történt az országban

1956. október 25.
A Parlament előtti tömegre tüzet nyitnak a karhatalmisták; több mint százan meghalnak, sokan sebesülést szenvednek. A harcok folytatódnak. Az MDP élén Kádár János váltja fel Gerő Ernőt.

1956. október 26.
A harcok és tüntetések több vidéki városra átterjednek; Mosonmagyaróvárott és Miskolcon a tömegbe lőnek.

1956. október 27.
Nagy Imre átalakítja kormányát. A 25 tagú kabinetnek 11 új tagja van, köztük Tildy Zoltán és Kovács Béla.

1956. október 28.
Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést, és ígéretet tesz a felkelők számos követelésének teljesítésére. Szerveződni kezd a Nemzetőrség.

1956. október 29.
A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről.

1956. október 30.
A budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületének ostroma; a véres harc után elfogott védők közül a tömeg 24-et meglincsel. Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését. Mindszenty kiszabadul.

1956. október 31.
Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Újjáalakulnak a koalíciós pártok is. Az SZKP KB Elnöksége utasítást ad a magyar forradalom katonai leverésére.

1956. november 1.
A kormány deklarálja Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Kádár János elhagyja Budapestet, és tárgyalásokat kezd a Szovjetunió képviselőivel.

1956. november 2.
A harcok az egész országban megszűnnek; az ENSZ Biztonsági Tanácsa november 4-ére tűzi ki a magyar kérdés megtárgyalását.

1956. november 3.
Nagy Imre átalakítja kormányát; többségbe a nem kommunista miniszterek kerülnek.

1956. november 4.
A szovjet csapatok megtámadják Budapestet; Nagy Imre és környezete a jugoszláv követségre menekül; Kádár János vezetésével Szolnokon megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”.

1956. november 7.
Kádár János és kormánya Budapestre érkezik.

 


október 26.

A kijárási tilalom miatt elmarad a Nemzeti Színházban Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című művének premierje.
 

október 29.

„Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt”– így kezdte beszédét Mészáros Ági a Nemzeti Színház Kossuth-díjas művésze a Magyar Rádióban. Kijelentette, hogy ő csak akkor fog tovább dolgozni, ha a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot.

október 30.

A Nemzeti Színházban délelőtt 11 órakor tartottak társulati ülést. Az értekezleten a színház vezetőségét, köztük Major Tamás igazgatót és Pongrácz Gabriella párttitkárt eltávolították, s az irányítást a forradalmi bizottság vette át. A bizottságba a művészek közül Szörényi Évát, Bessenyei Ferencet, Sinkovits Imrét, Somogyvári Pált és Raksányi Gellértet delegálta a társulat. A gyűlésen felszólalt Illyés Gyula is (akinek több darabját, Lélekbúvár, Ozorai példa, Dózsa, Fáklyaláng játszotta a Nemzeti).

Ugyanezen a gyűlésen a Madách Színház, az Operaház és a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház akkori neve) küldöttei jelenlétében megalakult a Színművészek Ideiglenes Nemzeti Bizottsága. Ez a testület úgy határozott, hogy a színészek addig nem folytatják munkájukat, míg szovjet csapat van Magyarországon.

Délután a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetségben (a Fészek Klubban) a magyar színházművészek képviseletében a budapesti színházak küldöttei gyűltek össze. Elfogadták a szövetség vezetőségének lemondását, s megválasztották a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságát. A testületnek Palló Imre, Gera István, Lukács Miklós, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Pécsi Sándor, Darvas Iván, Szabó Sándor, Szakáts Miklós, Szőcs István, Somogyvári Rudolf és Kovács Károly lett a tagja.

Este a Magyar Rádió Bessenyei Ferenc tolmácsolásában felvételről sugározta a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség Forradalmi Bizottságának felhívását.


november 2.

A Magyar Színészek Forradalmi Bizottságának kiáltványát Szakács Miklós és Molnár Tibor olvasta fel a Magyar Rádióban. A bizottság arra szólította fel szerte az országban a színművészeket, hogy tegyenek eleget hazafias kötelességüknek, s vegyenek részt a Magyar Rádió és a helyi stúdiók munkájában. Hangsúlyozták, hogy nincs belharc, a nemzet egységes.
 

november 5.

Délelőttre a Nemzeti Színház forradalmi bizottsága társulati gyűlést hívott össze, az ülés megtartását a szovjet invázió azonban meghiúsította.

 

Színészsztrájk

Az 1956 októberének második felére eső műsort október 12-én állította össze a Nemzeti Színház igazgatósága. A dokumentum tökéletesen bemutatja, hogy október 23. után a Nemzetiben és annak kamaraszínházában, a Katona József Színházban sem tartottak előadást, a történelem felülírta a tervezett műsort. Elmaradt Háy Gyula Varró Gáspár igazsága című darabjának a premierje.

A műsorban az előadások áthúzásának magyarázata: sztrájk.

„A budapesti színházak bizottságai úgy döntöttek, hogy nem folytatják munkájukat, míg szovjet csapat van Magyarországon. Küzdenek mindennemű restauráció ellen. Nem dolgoznak, amíg megnyugtató módon fel nem oszlatják az ÁVH-t és felelősségre nem vonják a bűnösöket, s nem biztosul a Szovjetunióval való teljes egyenlőségen alapuló független viszony” – tudósított az Igazság című lap október 30-án.

Előadás legközelebb december 23-án volt a Nemzeti Színház kamaraszínházában, a Katonában.

 

Mészáros Ági rádiónyilatkozata
(1956. október 29., 16 óra)

 „Most nem egy színész, hanem egy magyar anya áll a mikrofon előtt. Az elmúlt években és az elmúlt békegyűlésen hangoztattam, hogy féltem gyermekeink jövőjét. Azért küzdöttem és akarok küzdeni, hogy ne folyjon többé drága magyar vér. Az elmúlt tragikus napok biztosítják, hogy így tovább nem mehet. Ezt mindenki tudja. Ebben az országban csak úgy élhetünk, ha mi magyarok magunk intézzük sorsunkat. Ezt csak abban az esetben tudjuk, ha a szovjet csapatok elhagyják hazánkat. Az elmúlt években annyi ígéretet kaptunk, amiből semmi sem lett. Hiszek benne, hogy ezúttal az ígéret nem marad üres szó. Én a magam részéről csak akkor fogok tovább dolgozni, ha ez az ígéret a legközelebbi napokban valóra válik.”

 

 



Mészáros Ági
(Budapest, 1914 – Budapest, 1989)

Nem volt színházi végzettsége. Ennek ellenére 1936-ban a szegedi színház szerződteti, majd a Nemzeti Színházat megújító Németh Antal hívja a társulatába Budapestre 1939-ben. A tacskó című komédia címszerepe 1943-ban meghozza számára népszerűséget. 1947-től játszik ismét a Nemzetiben: nagy sikert arat többek között a Gellért Endre rendezte Úri muriban Rozikaként, és filmszerepek is megtalálják: Talpalatnyi föld, Mágnás Miska. 1950-ben és 54-ben Kossuth-díjat kap, a közönség kedvence. 1956-ben rádiónyilatkozatban kijelenti: nem lép színpadra, míg az oroszok nem hagyják el Magyarországot. A régi-új igazgató, Major Tamás ezért mellőzi. A 60-as években adódik lehetőség a visszatérésre (A salemi boszorkányok, Hosszú út az éjszakába, rendező Marton Endre) és kisebb szerepekben feltűnik filmen is. Az 1966-os Az első esztendő című filmben együtt játszik lányával, Voith Ágival. Az utolsó színházi sikerét A nép ellensége című Ibsen-darabban aratja 1974-ben (rendező Szinetár Miklós). 1983-as nyugdíjazásig a Nemzeti Színház tagja volt. Hosszú betegség után éri a halál.

(2016. november 3.)