A Nemzeti Színház hírei

A történet egyik szála a gróf Csáky István által vezetett naplóra épül, amely a magyar békedelegáció mindennapos munkáját, küzdelmeit mutatja be, míg a másik szál – Wass Albert nyomán – a bécsi döntést, az erdélyi határmódosítást, majd a második nagy háborút követi. A román ember bánata és a székely ember öröme rövid négy év alatt cserél gazdát. Ha az egyiknek jó, vajon a másiknak miért kell, hogy rossz legyen? Miért nem oszthatatlan az öröm tájainkon? Miként magasodik ebből az időből szigetként Apponyi trianoni beszéde? Ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat keresni és találni.

Wischer Johann, a Szerbiában működő Zentai Kamaraszínház vezetője és színésze, Tóth Tibor pedig a szlovákiai Komáromi Jókai Színház igazgatója és művésze. Mindketten játszanak a Trianonról szóló Tizenhárom almafa című előadásban – és személyükben a kisebbségi magyarságot is képviselik.

Sokféle gondolkodású, sokfelől tájékozódó művész alkotja ezt a társulatot, és sok mindenben nem is értünk egyet, de szabadon és őszintén tudunk vitázni, érvelni – és aztán együtt dolgozni. A Tizenhárom almafa stábjában a színpadi adaptációt író dramaturg, Verebes Ernő a szerbiai Zentára való, én kárpátaljai vagyok, a zentai és a komáromi színház színész-igazgatói is játszanak a darabban… Már csak elképzelni is izgalmas, ahogyan a nyolcvan felett járó Csurka László és Bodrogi Gyula eltérő élettapasztalata találkozik a huszonéves színészekével, akiknek már a rendszerváltás is történelemórai tananyag... Hogy az iskolai példánál maradjak: a lecke mindannyiunknak fel van adva.

Ahogy ígértük, színházunk művészei a Trianon 100 rendezvénysorozatunk részeként és a közelgő Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatónhoz kapcsolódóan színházunk kertjében és további tizenkét határmenti településen almafákat ültettek. Nem is akármilyen fákat, hanem egy-egy Pónyik nevű, ősi eredetű, erdélyi almafajtát.

Kedden délután közel egy órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Andorai Péter helyére Jordán Tamást választották meg. Gratulálunk a Nemzeti Színház korábbi igazgatójának!

Mindkét helyen jelenvolt a Nemzeti Színház. Tiszteletünk jeléül megkoszorúztuk Blaha Lujza síremlékét és Ászárra is ellátogattunk, csatlakozva a Jászai Mari születésnapját üneplőkhöz. A takaros falusi porta fontos emlékhely, és kedves kirándulási célpotja a színházat szerető embereknek. Idén Trill Zsolt - Jászai-díjas művészünk - vezette csapatunkat, és hagyta ott aláírását a Jászai-díjasok falán. Más színházakból is érkeztek kollégák, mindannyiunkat szerető és az emlékhelyről lelkiismeretesen gondoskodó ászáriak üdvözöltek, élükön Pekár Zsolttal a település polgármesterével. Ebben az évben az ő beszédét adjuk közre honlapunkon, illusztrálva az ünnepségen készült fotókkal.

Vasárnap a Nemzeti Színházban szakmai beszélgetés keretében kihirdették annak a pályázatnak az eredményét, amelyet a Kortárs folyóirat és a Nemzeti Színház közösen hirdetett meg 30 éven aluliak számára, mert mindkét intézmény a 21. században is kiemelten fontosnak tartja a kritika műfaját, főleg, ha a műfaj korlátait kitágítva lehetőség adódik arra, hogy egy-egy vélemény a közönség szélesebb rétegeihez is eljusson.

A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Törőcsik Mari ma is meghatározó alakja a Nemzeti Színház életének, a társulat tagjai nap, mint nap érzik jelenlétének hiányát. A színművésznő utolsó nemzetis előadása, a Galilei élete ma is fontos eleme a teátrum repertoárjának. Törőcsik Mari legendás humora a régi, velemi otthonából figyelemmel kíséri az aktuális bemutatókat és híreket, és természetesen készül a Nemzet Színésze választásra.

Azt hittem, jó, ha hatvanig kihúzom – mondja a 75. születésnapját ünneplő Földes László Hobo, akinek évi 120 fellépése van, a Nemzetiben három előadást játszik, lemezt készít, koncertkörútra készül, és színdarabot ír a róla készült jelentésekből…  A koncertkörút legelső állomása itt volt a Nemzeti Színházban, meglepetéskoncert nekünk és a leghűségesebb rajongóknak. 

Szőcs Géza 2014-ben született Raszputyin küldetése című drámáját először Velencében mutatták be 2015-ben, Paolo Franzato rendezésében. A magyar nyelvű ősbemutató 2019. október 4-én volt az erdélyi Szatmárnémetiben. Budapesti bemutatójára az idei MITEM keretében kerül sor. Összeállításunkban közzé tesszük Elek Györgynek a dráma írójával, az előadás főszereplőjével, Rappert-Vencz Gáborral, és rendezőjével, Sardar Tagirovskyval készült interjúját, valamint Kereskényi Sándor és Can Togay János írását. Közöljük továbbá a dráma VIII. jelenetét is.