Homo moralis – Herczeg Ferenc életútja ma is tanít

Szültésének évfordulójára emlékezve megkoszorúzták Herczeg Ferenc szobrát a Nemzeti Színházban 2022. szeptember 20-án. A két világháború közötti időszak legismertebb, irodalmi Nobel-díjra is jelölt magyar szerzőjének egy évvel ezelőtt állították fel mellszobrát a színház épületében. A megemlékezésen Takaró Mihály irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke azt hangsúlyozta, még ma is tévesen ítélik meg az írót, holott az életműve máig érvényes tanulságokkal szolgál az egész magyarságnak.

Az író szeptember 22-ei születésnapjára emlékezve először Hirtling István színművész olvasta fel az író életútjának kezdetét és végét ismertető szövegrészleteket. Ezután Takaró Mihály irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke emlékezett meg a színműíróként is sikeres szerzőről, aki német családba született a délvidéki Versecen, ám már fiatalon megtörtént vele a metamorfózis, „a magyarrá válás önként vállalt, sőt tudatosan választott csodája”. Az irodalmár felhívta a figyelmet arra, hogy szülőföldjén tudományos szimpóziumot szenteltek az írónak szeptember 16-18-áig, ami megerősítette, hogy valóságos kultusza kezd kialakulni, immár nemcsak Magyarországon. Takaró Mihály hozzátette, ez természetesen a nevét és emlékét ápoló társaságnak, de a kulturális szakpolitikának is feladatokat ad, hiszen Herczeg Ferencet korábban igyekezték nyom nélkül eltüntetni a magyar kultúrából. Reményre ad okot viszont az, hogy immár kötelező érettségi tételként szerepel. „A magyar nemzeti konzervatív irodalom legnagyobb alakja, az írófejedelem visszakerült tehát a magyar irodalmi kánonba és elfoglalja méltó helyét.” – hangsúlyozta az irodalomtörténész, hozzátéve: „azért kell beszélnünk Herczeg Ferencről, mert az élete és az egész életműve óriási tanulság a magyarságnak”.

Ezután az író jelentőségét méltatta a Herczeg Ferenc Társaság elnöke, felidézve, hogy a korszak nagyságai, például Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Schöpflin Aladár, vagy akár Márai Sándor hogyan méltatták műveit. A két világháború közötti korszak írófejedelmére a háború tán a szellemi száműzetés várt, marginalizálták a munkáit, rásütötték a felszínesség bélyegét, holott a korabeli magyar társadalmat nagyon pontosan látta és éles kritikákat fogalmazott meg, s tette mindezt a magyarság jobbítása érdekében. De, mivel nem volt hajlandó megtagadni az eszméit, ’45 után megfosztották minden pozíciójától. Nem véletlenül magaslik ki az életműből Pro libertate! című, Rákóczi Ferencről szóló regénye – utalt rá az irodalomtörténész. „Amikor Herczeg regényt ír, mindig példát állít. Amikor Herczeg színművet ír, mindig tanít. Már pályája kezdetén kimondja, hogy kettős célom van: szórakoztatni a közös közönséget, és írni a nemzetnek, amiből tanulhat.” – összegezte Takaró Mihály, aki szerint Herczeg Ferenc a magyarság számára, mint író, mint közéleti ember, mint „homo moralis”, örök és megtanulandó példát mutatott.

A Herczeg-szobornál koszorút helyezett el Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója, valamint több olyan település képviselője, ahová az író élete kötődött.

(2022. szeptember 22.)