Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Emlékezés

Homo moralis – Herczeg Ferenc életútja ma is tanít

Szültésének évfordulójára emlékezve megkoszorúzták Herczeg Ferenc szobrát a Nemzeti Színházban 2022. szeptember 20-án. A két világháború közötti időszak legismertebb, irodalmi Nobel-díjra is jelölt magyar szerzőjének egy évvel ezelőtt állították fel mellszobrát a színház épületében. A megemlékezésen Takaró Mihály irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke azt hangsúlyozta, még ma is tévesen ítélik meg az írót, holott az életműve máig érvényes tanulságokkal szolgál az egész magyarságnak.

Hirtling István színművész

 

Az író szeptember 22-ei születésnapjára emlékezve először Hirtling István színművész olvasta fel az író életútjának kezdetét és végét ismertető szövegrészleteket. Ezután Takaró Mihály irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke emlékezett meg a színműíróként is sikeres szerzőről, aki német családba született a délvidéki Versecen, ám már fiatalon megtörtént vele a metamorfózis, „a magyarrá válás önként vállalt, sőt tudatosan választott csodája”. Az irodalmár felhívta a figyelmet arra, hogy szülőföldjén tudományos szimpóziumot szenteltek az írónak szeptember 16-18-áig, ami megerősítette, hogy valóságos kultusza kezd kialakulni, immár nemcsak Magyarországon. Takaró Mihály hozzátette, ez természetesen a nevét és emlékét ápoló társaságnak, de a kulturális szakpolitikának is feladatokat ad, hiszen Herczeg Ferencet korábban igyekezték nyom nélkül eltüntetni a magyar kultúrából. Reményre ad okot viszont az, hogy immár kötelező érettségi tételként szerepel. „A magyar nemzeti konzervatív irodalom legnagyobb alakja, az írófejedelem visszakerült tehát a magyar irodalmi kánonba és elfoglalja méltó helyét.” – hangsúlyozta az irodalomtörténész, hozzátéve: „azért kell beszélnünk Herczeg Ferencről, mert az élete és az egész életműve óriási tanulság a magyarságnak”.

 

Takaró Mihály irodalomtörténész, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke

 

Ezután az író jelentőségét méltatta a Herczeg Ferenc Társaság elnöke, felidézve, hogy a korszak nagyságai, például Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Schöpflin Aladár, vagy akár Márai Sándor hogyan méltatták műveit. A két világháború közötti korszak írófejedelmére a háború tán a szellemi száműzetés várt, marginalizálták a munkáit, rásütötték a felszínesség bélyegét, holott a korabeli magyar társadalmat nagyon pontosan látta és éles kritikákat fogalmazott meg, s tette mindezt a magyarság jobbítása érdekében. De, mivel nem volt hajlandó megtagadni az eszméit, ’45 után megfosztották minden pozíciójától. Nem véletlenül magaslik ki az életműből Pro libertate! című, Rákóczi Ferencről szóló regénye – utalt rá az irodalomtörténész. „Amikor Herczeg regényt ír, mindig példát állít. Amikor Herczeg színművet ír, mindig tanít. Már pályája kezdetén kimondja, hogy kettős célom van: szórakoztatni a közös közönséget, és írni a nemzetnek, amiből tanulhat.” – összegezte Takaró Mihály, aki szerint Herczeg Ferenc a magyarság számára, mint író, mint közéleti ember, mint „homo moralis”, örök és megtanulandó példát mutatott.

A Herczeg-szobornál koszorút helyezett el Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója, valamint több olyan település képviselője, ahová az író élete kötődött.

 

Rubold Ödön, Rátóti Zoltán, Vidnyánszky Attila, Hoppál Péter, Dörner György, Takaró Mihály és Hirtling István Herczeg Ferenc szobrának koszorúzásán a Nemzeti Színházban 2022. szeptember 20-án.  |  Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

(2022. szeptember 22.)