A Nemzeti Színház hírei

A gyerekeknek és kisgyermekes családoknak szóló ingyenes napunkon most március 15-e kerül a középpontba.

Idén emlékezünk meg az angol nyelvű drámairodalom géniuszának, William Shakespeare halálának 400. évfordulójáról. Nem telik el színházi évad Shakespeare nélkül, művei ma is örökérvényűek, ami hallhatatlanságát bizonyítja. Tehát Shakespeare él! Az ünnepi évben a Nemzeti Színház, a British Council és a Brit Nagykövetség angol nyelvű színjátszó versenyt hirdet számotokra, a British Council Shakespeare Lives nemzetközi programsorozatának részeként.

A Madách Színház mély megrendüléssel tudatja, hogy elhunyt Psota Irén, a Madách Színház művésze, a Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Psota Irén 86 éves korában, 2016. február 25-én, hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el. Psota Irént a Madách Színház saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.

A Nemzeti Színház társulata mély fájdalommal búcsúzik Psota Iréntől. 

2016. február 20.-án Égia,  a sas szerepében Mikecz Estilla lépett, mit lépett, repült színpadra. A beugrásra Trokán Anna betegsége miatt került sor. A fizikailag is megterhelő szerepet Trokán Anna teljes felépüléséig Mikecz Estilla fogja játszani. 

Bakos-Kiss Gábor végzettsége szerint zenés színész, de elsősorban színésznek mondja magát, aki nemcsak prózai darabokban játszik, de szívesen énekel sanzont, musicalt, operettet, operát is. A Nemzeti Színházban az egyik este a Szeszélyes nyár című csehszlovák vízirevüben Karel Gottként énekel, az Isten ostora című előadásban Hilárion, a manicheus, a János vitézben huszárkapitány… Szereti ezt a műfaji sokszínűséget. Azt mondja, olyan ez, mint egy kaleidoszkóp.

A gondolkodás „hedonistájának”, a földi élvezeteket sem megvető tudós zseninek a megformálására készül a Zsótér Sándor rendezte Galilei életében. A hitében rendíthetetlen, belülről vezérelt Brand után Galilei küzdelmekkel, kételyekkel teli alakja egy újabb fajsúlyos színészi feladat Trill Zsolt pályáján.

Kíváncsiságot és gondolatokat szeretne ébreszteni a fejekben Brecht legszemélyesebb darabjával, a Galilei életével. A márciusi bemutató előtt, a próbafolyamat kezdetén beszélgettünk a szerző tán legavatottabb hazai színpadi tolmácsolójával, aki a Brand című Ibsen-dráma sikere után másodszor dolgozik a Nemzeti Színház társulatával.

Egyszerre rendező, színész és bábjátékos. Most pedig velünk együtt költözik be a 6-os számú kórterembe, hogy olyan kérdéseket feszegessen, amelyekre nem szívesen válaszolunk a mindennapokban. Kegyetlenség, közöny, halálfélelem – és mindezt úgy, hogy ne is érezzük magunkat színházban.

Civil ruhában, félkörben elhelyezett székeken, egymás mellett ülnek a színészek. Előttük-alattuk a már megdolgozott, bejelölt szöveg. Első pillantásra úgy tűnik, hogy A 6-os számú kórterem olvasópróbájába csöppenünk a Nemzeti Színház balett-termében, ami három héttel a bemutató előtt szinte behozhatatlan lemaradást jelentene, ám a rendező, Sardar Tagirovsky arca feltűnően nyugodt. Persze ezt titokban el is vártuk a Csehovban már rutint szerző direktortól, aki mestere a lassan elnyúló, orosz időnek, ám ettől a magyar március még nem került távolabb.

A SOKSZÍNŰSÉG HARMÓNIÁJA

Ismét egy kivételes Színházi Találkozó. Az idén, 2016-ban, amikor immár a harmadik MITEM-ről beszélünk, óhatatlanul az első két fesztivál is eszünkbe jut. Hogy is volt akkor?