A Nemzeti Színház hírei

„A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt” – az elhíresült mondat a 20. század egyik legnagyobb magyar politikusától származik. Gróf Esterházy János öntudatosabb országokban ikon lenne, nálunk egyelőre kevesen ismerik. A felvidéki mártír politikusunk életútját a Hazatérés című misztériumjáték idézi meg a Nemzeti Színházban.

Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából konferenciára kerül sor az MVM Dome sportcsarnokban, Budapesten 2022. október 20-án. Az előadók sorában jelen van Dr. Pálfi József professzor, a Pártiumi Keresztény Egyetem rektora, aki "Vallomás az Egri csillagokról, avagy első Bibliámről" címmel tart előadást. 

Az MVM Dome készpénzmentes ház! Ebből sok dolog következik, a parkolójegy vásárlástól a büfé használatáig. Kérjük nézőinket, akik az Egri csillagok című előadásunkat az MVM Dome-ban fogják megnézni, olvassák el figyelmesen az írást!

A visegrádi országok és tágabb értelemben egész Közép-Kelet-Európa nemzetei elé példát állíthat a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életútja. Ebből a minden részletében drámai pályafutásból készült Lukácsy György Hazatérés című színdarabja, amelynek bemutatóját október 28-án tartja a Nemzeti Színház. Az előkészületekről a mű történész-szakértőjét, Molnár Imrét kérdeztük.  

„Érik az idő az Esterházy János, e közjóra született férfiú életének és nevének metaforává, mítosszá válásához. S minden megvan hozzá, hogy ebben a metaforában és mítoszban benne legyen a Trianonnal a nemzettestről leszakított, csaknem milliónyi felvidéki magyar tragédiája, a II. világháború alatti és utáni megpróbáltatásai, benne legyenek a kitelepítéseink, a vagonokban való hányódásaink, a »málenkij robotra« hurcoltatásunk, a magyar Gulag-gyötrelmeink, az iskoláinkért, kultúránkért, irodalmunkért folytatott küzdelmeink.” (Tőzsér Árpád)

Egyik legutóbbi munkája a Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásának monumentális díszletvariációja. A színházból a MVM Dome hatalmas csarnokába kellett adaptálnia Eger várát, Budát…  Az 1932-ben Budapesten született, 90 éves művész ma sem csupán tervez, hanem a gyártást, a beépítést is ellenőrzi, végig követi, és hatvan év minden színpadi tapasztalatával segíti. Így volt ez most, az Egri csillagok esetében is.

Egy kötelező olvasmány – másképpen. A helység kalapácsának figuráit egy utazó társulat színészei játsszák, akiknek alakításai a színen megjelenő Petőfi fejéből pattannak elő. Tobzódó költői humor és a jelen tragikuma. Élet és irodalom – színházba sűrítve. A beregszászi színház és a Nemzeti közös előadása a Petőfi-emlékév tiszteletére.

A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve, 1844 októberében jelent meg. A Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ezekben a hónapokban fog hozzá a János vitéz írásához, amely a legnagyobbak és a legnépszerűbbek közé emeli majd. A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. 

Vidnyánszky Attila már beregszászi társulatával részt vett 2001-ben a Moszkvában rendezett harmadik Színházi Olimpián. Minek köszönhető, hogy csaknem két évtized elmúltával Magyarország nyerhette el a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát? A MITEM-nek, mely a Nemzeti Színházat bekapcsolta a nemzetközi színházi élet vérkeringésébe?

1976-ban Tadashi Suzuki és a Waseda Shogekijo színházi társulat (mostani nevén a Togai Suzuki Társulat, a SCOT) Tokióból a Toyama prefektúrában lévő Togába (a Nanto városához tartozó Toga faluba) költözött. Több mint negyven év telt el azóta. Eredetileg az eldugott hegyi faluban fennmaradt, hagyományos gassho-zukuri (szó szerinti fordításban „imára kulcsolt kéz”) stílusú, nyeregtetős, zsúpfedeles vidéki házak inspirálták Suzukit és társulatát arra, hogy Toga Sanbo néven színjátszó teret alakítsanak ki ezekben az épületekben, és ez mostanra nemzetközi előadóművészeti központtá nőtte ki magát.