A Nemzeti Színház hírei

Brutális Molière-adaptációt készített a neves belga rendező, Ivo van Hove a Comédie Française társulatával, és ezt a szót most nem valamiféle kattintásvadász megfontolásból használhatjuk. Valóban olyan feldolgozást láthatott a Nemzeti Színház közönsége két ízben is a világhírű teátrum előadásában, amelyben a korábbi interpretációkhoz képest jóval erőszakosabb, nyersebb viszonyokat ábrázolnak a jól ismert mű szereplői között.

Mit szólt volna Madách, ha láthatja azt az előadást, amelyben tizenegy nemzet fiataljai adták elő Az ember tragédiáját, sok nyelven szólva és különbözőképpen, mégis egy nagy egészet alkotva? A Színházi Olimpia Madách Projektjéről írt személyes hangú beszámolójában Praznovszky Mihály irodalomtörténész, Madách-kutató meg is adja a választ...

Lírai és expresszív, humoros és tragikus, vérbeli színházat alkotott meg Gogol elbeszéléséből, A köpönyegből a Tbilisziből érkező Gribojedov Állami Orosz Drámai Színház. A budapesti közönség előtt már nem ismeretlen Avtandil Varszimasvili rendezésében látott előadás lelkes fogadtatása talán előrevetíti azt is, hogy a Nemzeti Színházban a grúz rendezővel most készülő A revizort is jól veszik majd a nézők.

Az elfogadásról, az idegenségről, az egymással szembeni félelmeink természetrajzáról szól Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket című műve, amit a filmvászonról már jól ismerhet a közönség. Ennek a történetnek a színpadi adaptációját hozta el a 10. MITEM-re Kölnből a Theater TKO, Nada Kokotović rendezésében.

Madách Imrére emlékeztek halála 159. évfordulóján a Nógrád vármegyei Csesztvén szombaton. Az ünnepségen a Nemzeti Színház művészei adtak műsort, az összeállítás címéül Madách: Hit és tudás című versének egy sorát választották: "Nékem is volt édenrőli álmam".

A Nemzeti Színház a Fiumei Úti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál emlékezett meg az 1848-49-es szabadságharc hőseiről. Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház Társulatának nevében Schnell Ádám színművész az első felelős magyar miniszterelnök sírboltjánál virágot helyezett el majd a koporsójánál gyújtotta meg az emlékezés mécsesét.

Bejelentették a 2023-as irodalmi Nobel-díj nyertesét: a norvég Jon Fosse kapta idén a Svéd Akadémia elismerését innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely hangot ad a kimondhatatlannak. Fosse 2014-ben volt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) vendége. Fosse elsősorban drámaíró, mégpedig az egyik legtöbbet játszott szerző világszerte, egyesek szerint Henrik Ibsen óta a legjelentősebb norvég drámaíró. Ugyanakkor prózáját is egyre jobban elismerik, regényei, esszéi, sőt, gyerekkönyvei is jelentek meg.

2021 tavaszán távozott közülünk Törőcsik Mari. A Nemzeti Színház, ahol negyven esztendőt játszott – itt kezdte és itt is fejezte be a pályáját –, 2021 őszén nagyszabású fotókiállítást rendezett a kivételes életmű nemzetis alakításaiból. A tárlat útra kelt, és Kaposvár, Szolnok, az Ördögkatlan, Debrecen után után most a Győri Nemzeti Színházban látható.

Bábelőadást és egy sajátosan közép-európai történetet feldolgozó regényadaptációt is hozott a kisebbségi színházakat felvonultató Synergy Fesztiválra a Csehországból, Český Těšínből érkezett társulat. A Těšínské divadlo különös határhelyzetéből adódóan, cseh és lengyel nyelvű előadásokat is játszik, a MITEM-re lengyel nyelvű produkciókat hoztak el. A Görbe templom esetében egy nagyon fontos, a lengyel közelmúltat és identitást is feldolgozó előadást láthattunk.

Lírai múltidézéssel rajtolt el a kisebbségi színházakat felvonultató Synergy Fesztivál a 10. MITEM részeként. A bukaresti Állami Zsidó Színház egy kortárs szerző, Mario Diament finom lélektanú és megrendítő színpadi művét, a Rúth könyvét adták elő Eugen Gyemant rendezésében, külön érdekesség, hogy jiddis nyelven.