A Nemzeti Színház hírei

A cikkben közölt szöveg Verebes György kiállításának megnyitóján hangzott el a Nemzeti Színházban, 2025. március 23-án. Írta és elmondta Verebes Ernő, színházunk dramaturgja, a művész testvére. A kiállítás képei a Nemzeti Színház második és harmadik emeletén láthatók.

Tizenhárom nemzetiség mutatkozik be a magyarországi nemzetiségi színházak Jelen/Lét fesztiválján március 24. és 30. között a Nemzeti Színházban, Budapesten.

A sajtótájékoztatón részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője, Rusz Milán, a fesztivál főszervezője és Nyári Oszkár, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség elnöke. Az eseményt Csasztvan András, a fesztivál igazgatója moderálta.

A Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Petőfi Kulturális Ügynökség, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Boldog Salamon Kör, valamint a Kaszás Attila Kulturális Hagyatékőrző Egyesület tisztelettel meghívja Önt és partnerét: Tündérkerti FORGATAG 2025

Sokat elárul egy Liliom-előadásról a címszereplő életkora, hiszen egészen mást jelent egy fiatal, és mást egy érettebb színész alakítása. A városligeti kikiáltó és „életművész” drámájáról kérdeztük Bordás Rolandot, aki szerint Molnár Ferenc szövege olyan, mint egy titokzatos labirintus: távolról átláthatónak tűnik, de ha az ember közel merészkedik, el tud veszni benne.

Az 1909-es vígszínházi ősbemutató óta Molnár Ferenc Liliom című drámáját számtalanszor állították színre. A Nemzeti Színház előadásából megtudhatjuk, hogyan viszonyul egy mai fiatal ehhez a klasszikus szöveghez. Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező hallgatója beszél arról, ami szerinte elavult, ami korszerű és ami örök a Liliomban.

A liliom az erkölcsi tisztaság és az ártatlanság jelképe. De ezekkel az erényekkel egyáltalán nem büszkélkedhetne Liliom, Molnár Ferenc hőse. A Liliom 1909. december 7-én tartott vígszínházi ősbemutatója nagy bukás volt. Viszont Európában és Amerikában hamar népszerű lett. Fritz Lang 1934-ben megfilmesítette. 1939-ben Orson Welles irányításával és főszereplésével rádiójáték készült. A dráma alapján írt Carousel című musical 1945-ben hatalmas Broadway-siker lett...

Negyvenhét évesen hunyt el. Alig negyedszázados pályafutása alatt félszász színpadi szerepben láthatta őt a közönség. Többek között olyan előadásokban, mint a Dühöngő ifjúság, a Van, aki forrón szereti, a Padlás, a West Side Story, a Heilbronni Katica, a Sok hűhó semmiért, a Hair, a Csongor és Tünde, a Kétfejű fenevad, a Csókos asszony, A nyomorultak, a Koldusopera, a Bánk bán, a Mesél a bécsi erdő, a Tizenkét dühös ember, a Sárga liliom, Holdbeli csónakos... A hatvanöt éve született művészre tőle származó idézetekkel és a Nemzeti Színházban játszott szerepeinek felidézésével emlékezünk.

60 évvel ezelőtt, 1965 március 15-én kezdték meg a Blaha Lujza téren álló akkori Nemzeti Színház épületének lerombolását, melyre a mai napig nincs ésszerű indok.