A Nemzeti Színház hírei

A Cabaret Medrano egy jellegzetesen budapesti zenekar, amely zenéjében és szövegeiben is ötvözi a város sokszínűségét. Stílusuk három réteg: a magyar népzene, a klezmer és a balkáni zene ötvözete, vagyis három kultúra találkozásának metszéspontjában áll. Április 19-én 22 órakor  a MITEM Fesztiválklubjában hallhatjuk őket a romániai Radu Stanca Nemzeti Színház Gulliver utazásai c. előadása után.

Olyan produkciókat nézhetünk meg a MITEM-en, amiket máskor nem láthatunk. A görögök Iliászától Ostermeier Sirályáig nagyon sok mindent, hiszen gazdag a kínálat – mondja Marton László, a Vígszínház egykori igazgatója, ma főrendezője. A neves szakember szerint, aki előadásaival számtalan fesztiválon járt szerte a világban, örülnünk kell: végre van Magyarországon nemzetközi színházi seregszemle.

Ritkán történik olyasmi, hogy egy szerb nemzeti klasszikust egy kisebbségi magyar művész rendezzen, és hogy ez a produkciója egy olyan nemzetközi színházi találkozón kerüljön bemutatásra, mint ez az idei, immár harmadik MITEM. Azért is örülök ennek, mert rendezvényünknek kezdettől az egyik központi gondolata, hogy a színházi működés keretében foglalkoznunk kell a nemzeti identitás kérdéskörével is. 2014-ben a Szcenárium ennek a témának egy kétnapos szakmai programot szentelt.

"Fenébe a kütyükkel és a számítógépekkel – menjetek színházba, foglaljátok el a zsöllyéket és a balkonokat, hallgassátok a szavakat és nézzétek az élő történeteket – itt van nektek a színház, ne becsüljétek le, ne hagyjátok ki rohanó életetekből."

„Ilyen színházi villámcsapást, mint amilyen az Urbán András által rendezett Hazafiak, ez a Nemzeti Színház és annak közönsége régóta, már nagyon régóta nem tapasztalt.” Zlatko Pavkovic (Danas) A szerb kritikus így ünnepli az előadást. Lássuk, mi rejlik e darab újszerűsége mögött – számunkra is.

Két bemutató próbái kezdődtek el a Nemzetiben. Az évad utolsó premierje Edmond Rostand világhírű darabja lesz, a Cyrano de Bergerac. Rendezője David Doiashvili, akinek egyéni látásmódját a Szentivánéji álom című produkciónkból már sokan ismerik és kedvelik. A bemutatóra a tervek szerint május közepén, tehát a MITEM után kerül sor. A másik olvasópróbán Ingmar Bergman mondatait ízlelgették a művészek. A szintén világhírű svéd filmrendező Szenvedély című filmnovellája az alapja Kiss Csaba szövegkönyvének és rendezésének.

Mire jó egy fesztivál? – elmondja Marton László és Vidnyánszky Attila. Megnézik, megírják, ajánlják – kulturális újságírók a MITEM-ről. Mit kérdezne egy kávéházi szegleten József Attilától? – Hobo-portré. Nézőpontok a 6-os című előadásról (drMáriás, Száraz Miklós György). Tragédia és pedagógia – tanárok Madách és műve hasznáról. Szív Ernő novellája – és sok egyéb olvasható még a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.

Budapest, 2016. március 16., szerda (MTI) - Boldogító érzésnek nevezte Almási Éva Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész az MTI-nek adott szerdai interjújában, hogy a "szakma krémje" a nemzet színésze elismeréssel tüntette ki.

Szerdán délután másfél órás tanácskozás után hozták meg döntésüket a Nemzet Színészei: Psota Irén helyére Almási Évát választották meg.

A dráma nemét a költészet, faját a szín (ezáltal a cselekvő élet ábrázolását értvén) teszi. Innen világos, hogy a színmű a költői műnek alá van rendelve; s míg a költői lélek nélkül alkotott színműveket elemészti az idő, maradandók azok, melyek, habár nem felelnek is meg a dráma kívánatainak, költői belérték által tartalmasak; vagy más szavakkal: a nem megmarad, míg a nemtől igen elszakadott faj magát önerejével fenntartani képtelen. Goethe Tassója becses marad, ha színre nem való is, míg sok zajütő színdarab első fellépésekor már arcán viseli a halál színeit. Ide járul, hogy a költészet törvényei alól felszabadult színi hatás könnyen aljasodik, vagy elvadul, hasonló lesz a partatlan árhoz, mely ragad és iszapol, kártékonyságához képest kevés hasznot hajtó.