A Nemzeti Színház hírei

A Nemzeti Színház a 2023/24‑es évadot a „Királyok Évada” szlogennel hirdette meg.

Alessia de Antoniis Alessandro Serrával készített interjúja egy valóságos pedagógiai kiáltvány, melyre az általa irányított, 2024-től 2026-ig tervezett hároméves projekt beindulása előtt került sor, 2024. július 23-án.

A Nemzeti Színház és a Honvédelmi Minisztérium új fejezetet nyitott a katonai és kulturális hagyományok összekapcsolásában, amikor ünnepélyes keretek között aláírták együttműködési megállapodásukat a Stefánia Palotában.

A Vér vagyok két szereplője castingról és próbákról, állatok utánzásáról és egy punkszámról, egy misztikus apácáról és egy orvosról, a termékeny tanácstalanságról, a megmozduló festmény szépségéről.

„Még mindig vért ontunk a hatalomért, a pénzért, a szerelemért” – mondja a Vér vagyok című előadásának központi motívumáról Jan Fabre. A belga művész különleges, költői látomását a világ egyik legrangosabb fesztiválján, Avignonban mutatta be korábban, de most a Nemzeti Színház művészeinek bevonásával kelti újra életre – háborúk, vagyis vérontások árnyékában.

„A színház az önkifejezés egy egyszerű eszköze, amelynek a létrejöttéhez nem kell egyéb, mint egy tér, egy színész és a közönség, minden más ugyanis a képzeletünkben történik“ - mondja Jan Fabre, akinek a színháza művészi sokoldalúságának gyűjtőhelye, egy olyan laboratórium, amelyben a színpadi történetmesélés aktív részvételre hívja a nézőt, működésbe hozza képzeletvilágát, múltbeli élményeit megidézi.”

Tegnap a Nemzeti Színházban, az Egy, kettő, három - Az ibolya című előadás előtt ünnepélyes keretek között átadták a 2024-es évad két különleges díját.

Szeretettel hívjuk a családokat 2024. december 1 – jén, 8-án, 15-én, 22-én a Nemzeti Színház ingyenes Adventi Családi Délelőttök programjaira 10:00 – 13:00 óráig.

Minden a négy vasárnap kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és az elkészült díszeket, haza is vihetik. Az előadásokat minden vasárnap 11:00 órától tartjuk a közönségforgalmi részen.

Tatár Eszter 1932. április 10-én született Budapesten. 1950 és 1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt. Diplomaszerzése után a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd a győri Kisfaludy Színház tagja lett. 1962-től a Nemzeti Színház művésze volt. Több éven át dolgozott a Madách Színházban, később pedig a Turay Ida Színházban. Főleg játékmesterként és rendezőasszisztensként, de műfordítóként és színészként is dolgozott.

„Csönd ül szívemen” – igazi összművészeti nappal: irodalmi sétával, dunai hajózással, kiállításmegnyitóval, POKET kötetbemutatóval és QJÚB koncertszínházzal tiszteleg Radnóti Miklós életműve előtt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Színház november 9-én.