-
A Csíksomlyói passiót 2018. augusztus 18-án a csíksomlyói hegynyeregben mutatta be a Nemzeti Színház. A produkciónak ezt a szabadtérre átalakított, helyi néptáncegyüttesekkel, énekkarokkal kibővített verzióját huszonötezer néző látta.
-
Folytatódik a sorozat. A János vitéz bemutatójáig (március 7.) kíséri figyelemmel a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatóiból alakult stáb a darab előkészületeit. Megérkezett a 3. rész. Egyben bővült az előadás fotógaalériája is.
-
Tybaldot alakította a Nemzeti 1983-as Rómeó és Júliájában, a most készülő produkcióban Montague szerepében lép majd fel. Arra kértük, idézze fel a Nemzeti legendás egykori főrendezőjének, Sík Ferencnek a rendezését és alakját.
-
A negyedik kisfilm. A kettészakítottakról. Felük itt, a másik felük ott. Hiányoznak egymásnak? Kamerákkal a bemutatóig. Itt az új rész!
-
Talán túl korán tanuljuk az iskolában a János vitézt, s így hamar elfelejtjük, milyen mélységei vannak ennek a „beavatási szertartásnak” - Vidnyánszky Attila rendező a hűség jutalmáról, a „költészettelenítésről” és a hősről beszélt a Nemzeti Magazin riporterének.
-
Maszkban próbáló színészek, koronavírusos rendező, a világjárvány és Shakespeare. Szerelem a koronavírus idején címmel a világjárvány korszakát dokumentáló filmet forgattak a kulisszák mögött a Nemzeti Színházban, amely a Rómeó és Júlia próbafolyamatát öleli fel. Az ötven perces alkotás csaknem egy éven át készült a pandémia idején.
-
Alessandro Serra rendező, szerző, díszlettervező, fénytechnikus 1999-ben alapította meg a TeatroPersona társulatát, amellyel saját előadásait kezdte színpadra vinni Olaszországban, majd idővel Európa-szerte és azon is túl, így Ázsiában, Dél-Amerikában, Oroszországban, az Egyesült Királyságban. Jelen összeállításból képet kapunk Serra rendhagyó pályafutásáról, sokoldalú szakmai felkészültségéről. Megismerhetjük a Macbettu létrejöttét inspiráló élményeit, mely 2017-ben Olaszországban az év legjobb előadása lett, és a 2022-ben rendezett MITEM-en a magyar közönség előtt is nagy sikerrel mutatkozott be. Serra megosztja gondolatait a szardíniai karneváli hagyományokról, a gregorián dallamokról, Simone Weil naplójáról, a dráma szöveg mögötti képi világáról, és mindenek előtt a felmenőitől örökölt szárd nyelvről, amelyen Shakespeare Machbetje úgy szólal meg ebben a rendezésben, mint az európai színház legősibb rétegeiből táplálkozó misztériumjáték. Nagy érdeklődéssel várjuk hát a 2023-as Színházi Olimpia keretében megvalósuló MITEM-en újabb Shakespeare-rendezését, A vihart, mely ugyancsak különleges élménynek ígérkezik.
-
Shakespeare aranyszobra, a szerelmesek örök meséje – vagyis a Rómeó és Júlia. Milyen volt, és milyen lesz? – évadforduló és premierkínálat. Mit tud a színházi Porsche? – a Nemzeti műszaki igazgatója mesél. A Nemzet Színésze – Lehoczky Zsuzsa. 200 éves az első magyar kőszínház – és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Magazin friss számában, amelyet a pénteken nyitó Nemzeti Színház közönsége már a kezébe is vehet!
-
Theodórosz Terzopulosz, Suzuki Tadashi, Alessandro Serra, Peeping Tom, Andrei Şerban – nagyágyúk az olimpián. Az utcazenész – új Hobo-premier. Emlékezés Csortos Gyulára. S hogy kik dolgoznak a kulisszák mögött? Zalán Tibor novellájából ez is kiderül. Olvasnivalók a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
A Bakkhánsnők című előadásunkban igen, elhangzanak görög kifejezések, görög mondatok. Természetesen az előadás magyar nyelvű, de, látni és hallani fogják, hogy Theodórosz Terzopulosz rendezésében nagyon is helye van a görög megszólalásoknak. Gondolkodtunk, és úgy döntöttünk, hogy a befogadás teljes élményét érdemes segítenünk ezzel a "zsebszótárral". Itt kérünk elnézést mindazoktól, akik beszélnek görögül, mi több, ismerik Euripidész nyelvét is. Nekik az alábbiak feleslegesek. Mindenki más - remélhetően - örömmel fogadja a magyar, fonetikusan átírt kifejezéseket és jelentésüket.
-
Mi az ember és milyen a világunk? Ha így nézem: háború, halál, reménytelenség: globális katasztrófa. Ha úgy nézem: élet, örömök és találékonyság, alkotó energia: a teremtés csodája. Hol van az igazság? Gondolatok kavarognak az emberben, amelyek között az agy hol ide, hol oda kapcsol.
-
A magyar zenetörténet számos kiváló, világszínvonalú alkotással büszkélkedhet, operákkal, szimfóniákkal és kamaraművekkel, számunkra olykor mégis felülmúlja ezeket egy egyszerű négysoros dallam, amely önmagában is énekelhető, illetve négyszólamú kórussal és zenekari kísérettel is megszólaltatható: a Himnusz, Erkel Ferenc zenéjével. 180 éve, 1844. július 2-án hirdették ki a Kölcsey Ferenc versének megzenésítésére kiírt pályázat eredményét.
