Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között

• A Nemzeti Színház a vészkorszakban

  A magyar kulturális élet és benne a színház zsidótalanításának fordulópontját az 1938-as első zsidótörvény jelentette. Színészek és színházi dolgozók veszítették el az állásukat, pár év múlva az életük is veszélyben forgott. Voltak, akik maradtak és reménykedtek, voltak, akik az emigrációt választották. Voltak igazgatók, akik megpróbálták megkerülni a rendelkezéseket, és voltak, akik mindent megtettek a betartásukért. A holokauszt emlékévében készült összeállításunkban megidézzük a vészterhes kor színházi fő- és mellékszereplőit, és azt is, ki mit tudott és mert tenni. Intézmények és személyes sorsok elsősorban az áldozatok szemszögéből. Pillanatfelvételek a magyar színház 1938 és 1944 közötti időszakából.

• Művészeti folyóiratunk a Szcenárium dupla számmal jelentkezett

  A november-decemberi összevont szám főkuszában álló kérdés, hogyan válik valaki színésszé? A színészképzés kortárs európai és ázsiai modelljeiről szóló írások szerzői, elméleti felkészültségükön túl, maguk is színészek, rendezők, dramaturgok – a színházművészet gyakorlati művelői. 

• Felzeng benne a szerelem

  Úgy tekintünk a Körhintára, mint egy görög drámára. Ismerjük a történetet, ahogy az ókori színházban is mindenki ismerte a mítoszokat, azok szereplőit, sorsát. Ezért nem az volt a fontos, hogy mit mesél el egy-egy előadás, hanem az, hogy hogyan. A szerelemért érdemes élni, küzdeni. Hitet lehet meríteni belőle. Ez a Körhinta történetének magva. Erről szól majd a Nemzeti Színház előadása is – mondja Vidnyánszky Attila rendező.

• Szász Zsolt: Új dramaturgiával a történelem színpadán

  2002 óta kísérem figyelemmel Vidnyánszky Attila színpadi nyelvezetének alakulását, amikor első Bánk bán-rendezésének dramaturgjaként először kerülhettem vele közelebbi munkakapcsolatba.

• A darabgyáros Lope de Vega – a máig népszerű spanyol barokk költő

  A spanyol szerző magyar kőszínházi karrierje 1839-ben a Sevilla csillagával kezdődött a Nemzeti Színházban. A kertész kutyáját is a Nemzetiben adták először, 1949-ben, Bajor Gizi főszereplésével. Hazai színpadokon és a világban is ez a legtöbbet játszott műve. A klasszikus darab újrafordítását a Vígszínház felkérésére Mester Yvonne nyersfordítása alapján Térey János készítette 2006-ban. Ignacio García rendezésében is ebben a fordításban játsszák A kertész kutyáját a Nemzeti Színházban.

• Peterdi Nagy László: Szerelmetes nemzeti drámánk, a Bánk bán

  Nem „hősszerelmesek” és „drámai szendék” számára írott darab ez, persze. Hanem egy sokra szánt, tehetséges vidéki fiú nagy szívéből kiszakadt, véres, de nem forradalmi, még kevésbé „rendszerváltó” mű.

• PETŐFI SÁNDOR: A HELYSÉG KALAPÁCSA

• DOSZTOJEVSZKIJ-MŰVEK A SZÍNPADON

• Bessenyei Gedő István: „Halál! Hol a te fullánkod?” (1. rész)

  Vizsgálódásom középpontjában egy sajátos színpadi nyelvet képviselő rendező, Vidnyánszky Attila művészete áll, pontosabban szólva az általa rendezett előadásoknak egy sajátos, dedramatizáló vonulata.

• Beszélgetés a mexikói kortárs színházról

• Tizenkét szerep, de nem egy tucat - Tóth Auguszta a tanárgyerekségről, műfaji kalandozásokról, a szekrényben zokogás és a pályakezdés összefüggéséről

  Tóth Auguszta egy verses dráma, A kertész kutyája című Lope de Vega-komédia főszerepére készül. Az egyik próba után ültünk le beszélgetni, és sok szó esett ugyan a versekről is, ám csak prózában vettük sorra a spanyol grófnő és a színésznő titkait.

• CIGÁNYVARÁZS – ZENÉS VÁNDORLÁS A SZÍNHÁZ ÉS A CIRKUSZ VILÁGÁBAN