Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között

• CIGÁNYVARÁZS – ZENÉS VÁNDORLÁS A SZÍNHÁZ ÉS A CIRKUSZ VILÁGÁBAN

• Amitől még a mesemondó is elnémul…

  A Nemzeti Színház mindig úton lévő társulati tagja, Berecz András novemberben vehette át – hét alkotó társaságában – a Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémiától (MMA). Ebből az alkalomból kérdeztük advent idején a távoli, mesés útjáról hazatérő ének- és mesemondót, miket tapasztalt a tengerentúlon, és meddig tart a hazatérés egy olyan embernek, aki minden bokor tövénél mesébe botlik.

• AMÍG SZÓL A HEGEDŰ

• Vállunkra venni a szerelemnek terhét - Vidnyánszky Attila rendező a Rómeó és Júliáról

  William Shakespeare klasszikusával zárja a – járvány miatt csonka – évadát a Nemzeti Színház. Miért nem a pandémia teszi aktuálissá Rómeó és Júlia pestis idején játszódó tragédiáját? Miért akarunk szembesülni időről időre egy történettel, amelynek pedig jól tudjuk a végkifejletét? Miként ragyogtatja át Shakespeare a szerelem csodáját minden kisszerűség mocskán? Erről is beszélgettünk Vidnyánszky Attilával.

• Húsvéttól pünkösdig – Passiójátékok a Színházi Olimpián

  A Színházi Olimpia nemzetközi, műfaji és stiláris sokszínűségét szakrális témájú előadások gazdagítják húsvétkor és pünkösdkor is. Igazi különlegesség az izraeli táncprodukció Egerben, a hagyomány és a jelen viszonyáról szól a Szlovák Állami Népi Együttes előadása Győrött. Monumentális élményt nyújt a Nemzeti Színház Csíksomlyói passiója a budapesti Szent István téren. Közösségi színjátszás és szakrális esemény a Magyarpolányi passió.

• Molnár Kristóf rendező - „Költői színházként tekintek a Medvevárára”

  Először rendez a Nemzeti Színházban Molnár Kristóf. A Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendezőszakos hallgatója rögtön egy „nagy medvével” akadt össze: hiszen Földes László Hobo Medvevára című előadását állítja színpadra, a szerző főszereplésével. Mivel Hobo maga is azt mondja, hogy ő rendezhetetlen, így a fiatal alkotót először a közös munkáról faggattuk

• Kié a színész füle? - Lovass Ágnes a gondolatolvasás művészetéről, tudásról, megérzésekről és a nélkülözhetetlenség édes terhéről

  Harminchat éve dolgozik színházban, húsz éve a Nemzetiben. Kellékesként 37 darabban vett részt, 77 előadásban súgott, 76 darabban volt ügyelő. Hat filmben, tíz tévéjátékban és három sorozatban segítette a színészek munkáját. 1992-ben elsőként kapta meg a színházi háttéremberek számára létrehozott „Hét előtt, tíz után” díjat súgóként. Nemrég jelent meg a Súgókönyv – Titkok a kulisszák mögül című kötete. Lovass Ágnessel beszélgettünk.

• KECSKEÉNEK - A kar szerepéről a színházi művekben

  Alkotóműhely Alessandro Serrával Befogadó színház: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, Szervező: MITEM, 2023. május 2-7. Nemzeti Színház - Festőműhely

• Felvezető program a Történetek a Mahábharátából című előadáshoz (maszkfestés és öltözés)

  Élőben követhetik nézőink a Kathákali színészek maszkfestési és beöltözés folyamatát egészen 20:30-ig, az úgy nevezett "Zöld teremben".

• Ki tudja, mi a szerelem?! Rátóti Zoltán – rendező

  Megmosolyogjuk, hogy a nagy zeneszerző közel fél évszázad után meri csak megkérni gyermekkori szerelme kezét. Egyszerre tragikus és megható. És mindez remek szerepet kínál az idős szerelmeseket alakító színészeknek – mondja a rendező: Rátóti Zoltán.

• Két műfaj egy felvonásban - Hubay Miklós és az Ők tudják, mi a szerelem

  Hubay nemcsak a ma már klasszikusnak számító színpadi művet, hanem annak keletkezéstörténetét is megírta. Így vált közismertté, hogy Ádám Ottó rendező kérte meg 1959-ben a szerzőt, aki dramaturgként is dolgozott, hogy ajánlana neki egy könnyed, de irodalmi szempontból igényes francia egyfelvonásost. Azt is kérte, hogy legyen benne valami komolyabb szerep Tolnay Klári számára. Az író megkereste a művésznőt, és megkérdezte tőle: milyen szerepet szeretne? A válasz így hangzott: „Szeretném egyszer eljátszani a mamámat.

• 220 éve született Bajza József, a Nemzeti Színház első igazgatója

  Színházvezetői gyakorlata nem volt, de a liberális reformellenzék tagjaként a kultúrnemzeti törekvések egyik bástyájának tekintette a Nemzet Színházat, amelynek első igazgatója lett. Sokféle teendője miatt a teátrum rabszolgájának, „sclávjának” érezte magát. Megalkotta a működés mintaadó szabályzatát, művészi arculatot adott az ország elsőszámú színházának. Nyolc hónap adatott meg az alapok lerakására, amikor is – elsősorban az „operaháború” miatt – lemondott. Bajza József „arcképe” a színházalapítás évéből.