-
A színész feladatát Suzuki nem a hétköznapi valóság újraélésében, újraalkotásában látja, hanem az ennek alapján létrejövő, fikciót felhasználó extremitásban. A színész eszerint olyan mentális térbe lép be a színházi munka során, amelyben kívül kell helyezkednie hétköznapi önmagán, át kell alakulnia, a karakterek természetének legnagyobb szélsőségeit kell ábrázolnia. „Suzuki azt gondolja, hogy a színésznek valami olyan rendkívülit kell csinálnia a színpadon, amire nem mindenki képes.”
-
Az alapgyakorlatokkal a tréningező a központ kontrollját edzi különböző formagyakorlatokon keresztül. Minél magasabbra vagy minél gyorsabban dolgozik a tréningező a lábával, annál nehezebb lesz a központ kontrollját fenntartania. Suzuki külön kiemeli a légzés fontosságát annak érdekében, hogy a tréningező megfelelőképpen tudja végrehajtani az alábbi gyakorlatokat.
-
A visegrádi országok és tágabb értelemben egész Közép-Kelet-Európa nemzetei elé példát állíthat a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életútja. Ebből a minden részletében drámai pályafutásból készült Lukácsy György Hazatérés című színdarabja, amelynek bemutatóját október 28-án tartja a Nemzeti Színház. Az előkészületekről a mű történész-szakértőjét, Molnár Imrét kérdeztük.
-
Az MVM Dome készpénzmentes ház! Ebből sok dolog következik, a parkolójegy vásárlástól a büfé használatáig. Kérjük nézőinket, akik az Egri csillagok című előadásunkat az MVM Dome-ban fogják megnézni, olvassák el figyelmesen az írást!
-
Miben hisztek inkább, az elméleti vagy a gyakorlati vitában? Ki hisz egyáltalán az elméletben egy gyakorlati kérdés kapcsán? Hogyan és miben mérjük az igazságot? Ha szereted a retorikát és érdekel a vitakultúra, látogass el te is a szombaton a Nemzeti Színházba, ahol az országos verseny legjobb szónokai lépnek színpadra. Mert elérkezett a döntő ideje.
-
Madách Tragédiájának idegen nyelvre való átültetéseiben, ahogyan ez végigkövethető a Madách Színről színre című kiadványban megjelentetett és Praznovszky Mihály által összeállított fordítások bibliográfiájában, alapjában véve három variációval találkozunk a cím fordítását illetően: „az emberiség tragédiája” (angol, lengyel, orosz, román, dán), „az emberi tragédiája” (norvég, olasz, orosz) vagy az „emberi szomorújáték” (finn); „emberi szomorú ének” (örmény), „az ember végzete” (japán); és az „Ádám látomása” (héber). Ezt azért fontos figyelembe venni a külföldi színpadi interpretációk értékelése során, mert sok esetben eleve eldönti Madách költeményének filozófiai („fausti”) színműként vagy (kozmikus) misztériumjátékként való olvasatát.
-
Purcărete egy szabad művész, aki nem szeret egyetlen intézményhez tartozni, sem hosszúra nyúló kapcsolatokat ápolni. A véletlenszerű találkozások vonzásában ide-oda jár a világ színpadai között, mindig készen arra, hogy feltüzeljen egy társulatot, és hogy a legkülönfélébb körülmények között is beteljesítse küldetését. Íme, egy rendező, aki nem fél a mozgástól, kész a sosem látott társulatokkal való találkozásra, de akit mindig elkísér hűséges munkatársainak csapata. Elválaszthatatlanok. Helmuth Stürmer vagy Dragos Buhagiar, a szcenográfusok és Vasile Sirli, a zeneszerző ott vannak mellette, mert Purcărete támaszkodik erre az idő érlelte magra, hogy a közös ihlettől áthatva adják át magukat az egymást követő előadásoknak, Szentpétervártól Szebenig, Moszkvától Portóig vagy Ljubjlanáig. Purcărete egy szabad művész, de nincs egyedül.
-
A 2023-ban Magyarországon rendezendő Színházi Olimpia egyik kiemelt eseménye lesz a Madách-bicentenárium megünneplése. Ennek középpontjában Az ember tragédiája kortárs színrevitele áll, amellyel a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila a világ minden tájáról idesereglő művészjelölteket kívánja megszólítani, egy-egy történelmi szín új szempontú megformálására kérve fel őket.
-
A 2023-ban Magyarországon rendezendő Színházi Olimpia egyik kiemelt eseménye lesz a Madách-bicentenárium megünneplése. Ennek középpontjában Az ember tragédiája kortárs színrevitele áll, amellyel a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila a világ minden tájáról idesereglő művészjelölteket kívánja megszólítani, egy-egy történelmi szín új szempontú megformálására kérve fel őket.
-
A Magya Kultúra Napja tiszteletére a Nemzeti Színház ebben az évben is szélesre tárja kapuit az ország felnőtt színjátszó csoportjai előtt, bemutatkozási lehetőséget adva a legjobbaknak. A Pajtaszínházi Szemle előadásai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
-
Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...
-
Az idén nyáron elhunyt világhírű rendező, Peter Brook (1925–2022) munkássága kivételesen nagy hatással volt a megújulásra vágyó magyar színházkultúrára
